Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről


Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket.

Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta.

Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni.

A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette.

Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg.

A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben.

Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van.

A képviselő a választ nem fogadta el.


Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból



Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány.

A képviselő a választ nem fogadta el.



LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez?



Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell.

Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz.

A képviselő a választ nem fogadta el.


Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét?


Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak.

A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését.

A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése.

A képviselő a választ elfogadta.