Mi Hazánk: miért nem sikerült felszámolni a kórházi adósságokat?


Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, miért nem sikerült több mint egy évtized alatt felszámolni a kórházi adósságokat? Rámutatott: a kórházak adóssága soha nem látott méretet öltött, október végén elérte a 125 milliárd forintot, annak ellenére, hogy a kormány nyáron a Rezsivédelmi Alapból több mint 60 milliárd forintot adott adósságrendezésre.

Szerinte a helyzet súlyosságát mutatja, a novemberben adott 90,2 milliárd forint a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosított fedezetet, év végén a kórházakban több mint 62,2 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel, a tartozás idén februárban legalább 70 milliárd forintra tehető.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára közölte: amikor elkezdték a kormányzást 1198 milliárd forint állt rendelkezésre a betegségek ellátására, most 3225 milliárd forint. Ez 170 százalékos bővülés - húzta alá. Pozitív hozadék az intézmények felújítása, új műszerek vásárlása, új intézmények létrejötte - közölte. Kitért arra, hogy az a léptékű béremelés, amit az orvosoknak biztosítottak a koronavírus-járvány idején, Európában is párját ritkítja. Ez tette lehetővé, hogy a hálapénzt ki tudják vezetni az egészségügy rendszeréből - hangsúlyozta. A tartozásállományról elmondta, erre 90,2 milliárdot fordított a kormány a múlt év végén és az Egészségbiztosítási Alap idei költségvetése 31 milliárdot tartalmaz a finanszírozás támogatására. Ez is egy többletforrás az egészségügyi intézmények számára. Emellett a kórházak üzemeltetése lekerült az intézmények válláról, csak a gyógyítással kell foglalkozniuk - hívta fel a figyelmet.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Párbeszéd: miért nem támogatja a kormány az európai természet helyreállítását?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kifogásolta, hogy a Fidesz az Európai Parlamentben még simán megszavazta az európai természet helyreállítását célzó tervezetet, sőt, az
előkészítés során a tanácsban is támogatta, majd az elmúlt hetekben minden komolyan vehető magyarázat nélkül kihátrált mögüle. Nemcsak az európai természethelyreállítási célokra,
és ezzel a következő generációk életfeltételeire mondtak nemet, hanem a saját képviselőik szakmai munkájára is - vélte. Hozzátette: a rendelet kiemelten fontos ügyet szolgálna, a természetes, illetve a mezőgazdaság által használt területek rehabilitációjáról, a biológiai sokféleség helyreállításáról szól, és nélkülözhetetlen a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz, a termőképesség fenntartásához, az élelmiszerbiztonság garantálásához. Van ebben olyasmi, amivel nem értenek egyet? - kérdezte.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára közölte: a magyar kormány elkötelezett a klíma- és természetvédelem tekintetében, a biológiai sokféleség megőrzése iránt. Az unió rendelettervezetét ambiciózusnak tartották, amely ugyanakkor a jelenlegi intézményi és finanszírozási körülmények között nehezen kivitelezhető. A tárgyalások során a szöveg tartalmi részénél végig jelezték fenntartásaikat. Magyarország a célokkal egyetért, de a végleges szöveg nem biztosítja a tagállamok számára a végrehajtáshoz szükséges rugalmasságot, emellett széles körű kompromisszumra van szükség - rögzítette.

A képviselő a választ nem fogadta el.


LMP: mikor zabolázza meg a kormány a szennyező nagyvállalatokat?


Csárdi Antal (LMP) a szennyező nagyvállalatok "megzabolázását" kérte számon a kormányon. Arra hivatkozott: vasárnap újabb üzemi baleset történt egy akkumulátorgyárban, a SK Innovation komáromi üzemében szúrós szag terjedt és végül nyolc munkatársat kellett kórházba szállítani mérgezés gyanújával. Felhívta a figyelmet arra: ennél az üzemnél nem első alkalommal fordul elő, hogy a munkatársak egészsége, és közvetve a környéken élők biztonságba is veszélybe került, de a többi hazai akkumulátorgyárban is szinte folyamatosak az üzemi balesetek.

Az LMP nevében azt javasolta: radikálisan emeljék meg a szabályszegő cégekre kiszabott bírságok összegét, illetve ismételt vagy súlyos jogsértés esetén akár végleges eltiltást is alkalmazzanak.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: minden üzem eseténben kiemelten fontos a munkavédelmi előírások betartása. A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a hatóságok, a katasztrófavédelem és a rendőrség is tette a dolgát, a helyszínen mobillaboros mérést alkalmaztak és az eredmények alapján határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megemelték a bírságok összegét is.

A képviselő a választ nem fogadta el.