Mi Hazánk: mikor kártalanítják a halászokat?


Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy Magyarországon 2016-ban megszüntették a kereskedelmi halászatot. Ennek számos hátrányos következménye volt: egyrészt gyakorlatilag megszűnt a vendéglátóhelyek hazai, természetes vízből származó halakkal történő ellátása, másrészt a halászattal jelentősen lecsökkent a nagy hatású inváziós halfajok (ezüstkárász, busa fajok, törpeharcsa) általános gyérítése. Szóvá tette, hogy a halászok kártalanítása továbbra sem történt meg. Meg fog valaha valósuli a kártalanítás? - kérdezte.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára kiemelte: a halgazdaságról és halvédelemről szóló törvény és a végrehajtási rendeletek biztosítják a honos fajok védelmét és az invazív fajok elleni fellépés lehetőségét. Azt javasolta, hogy a gyakorlati életből vegyenek példákat, majd rámutatott: szinte minden vízfelületen nagyon komoly invazív halfogásra rendezkedtek be. A kártalanításról szólva elmondta: erre elkülönített összeg sosem volt, egyeztetés volt, hogy elképzelhető -e, de az érintettek mára elhelyezkedtek, az szerinte tárgytalanná vált.


LMP: a kormány atomtemetőt akar építeni Pécs mellé



Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a kormány atomtemetőt akar építeni a Nyugat-Mecsek térségébe, Pécs mellé. A lehetséges helyszín kutatása sok éve zajlik, de még mindig nem teljesült Orbán Viktor 2015-ös ígérete, még mindig nem kérdeztek meg a beruházásról a pécsieket. Felidézte, hogy Orbán Viktor 2022-ben úgy fogalmazott, hogy "vannak uránkészleteink, amelyek alkalmasak arra, hogy cserébe üzemanyagért azt felajánljuk". Mire utalt pontosan a miniszterelnök? - tette fel a kérdést, hozzátéve: miért nem állítják le végre az atomtemető projektet.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy ne kérdeznék meg az emberek véleményét. A Fidesz-KDNP kezdeményezte a legtöbb sikeres népszavazást és a nemzeti konzultációkon is rendszeresen megkérdezték az emberek véleményét.

Közölte: jelenleg is folyik egy konzultáció a zöld energiáról. Hozzátette: épp az LMP volt az a párt, amely 2022 decemberében népszavazást kezdeményezett, majd amikor zöld utat kaptak, egyetlen ívet sem vettek fel az aláírásgyűjtéshez. Az emberek véleménye nem érdekelte őket, csak a politikai hangulatkeltés - mondta.

Hazai mélygeológiai tároló létesítéséről nem született döntés, jelenleg a lehetséges telephely kiválasztását célzó kutatások folynak - tette hozzá.



A Fidesz a Mercedes gyár újabb bővítéséről


Szeberényi Tamás Gyula (Fidesz) kiemelte, hogy az európai gazdaság jövőbeli gerincoszlopa egyértelműen az elektromos autóipar lesz, és ennek egyik zászlóshajója a Mercedes, amely az elektromobilitási stratégiája fókuszát Magyarországra helyezte. Másfél évtizede van jelen, évente több mint 150 ezer járművet gyárt, árbevétele meghaladja a 4 milliárd eurót, miközben közel 5 ezer család megélhetését biztosítja - sorolta, hozzátéve: a cég így a magyar beruházás és export vezérelt gazdaság meghatározó szereplője.

Azt kérdezte, miként erősíti Kecskemét és térsége gazdasági növekedését a Mercedes gyár újabb bővítése?

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte: a kormány célja, hogy 2024-re helyreállítsa, majd 2025-re tovább növelje a gazdaság bővülését, hogy 2030-ra Magyarország elérje az unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez a foglalkoztatási rátának el kell érnie a 85, a GDP-arányos beruházási rátának a 30 százalékot. Ebből a vállalati beruházások adják a 20 százalékot - közölte, hozzátéve: kiemelt szerepe van a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak, így a Mercedes befektetéseire és beruházásaira is szükség van.


DK: csődöt mondott az ügyeleti rendszer


Hegedüs Andrea (DK) szerint a kormány új ügyeleti rendszere csődöt mondott. Az alá az Országos Mentőszolgálat alá rendelték, aminek a saját alapfeladata ellátására sincs elegendő kapacitása, ezért az alapellátási ügyeletet olykor annak kipótlására használja, de a háziorvos nem mentőorvos, erre nincs kompetenciája. Pest megyében több mint egymillió emberre három ügyeleti pont működik, Szentendrén 100 ezer emberre jut egy ügyeletes orvos - közölte, hozzátéve: egyes önkormányzatok saját ügyeletet próbálnak szervezni, de beindult a szabad rablás is, magánügyeleteken olykor a sürgősségi ellátásért is fizetni kell. Mikor szánják el magukat arra, hogy mind a háziorvosi rendszert, mind a mentőszolgálatot alkalmassá tegyék az ügyeleti feladatok ellátására? - kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a szocialisták kormányzása idején 27 milliárdot költöttek a mentőszolgálatra. Most ez az összeg 86 milliárd forint, azaz a háromszorosára nőtt. Az utolsó években a szocialista kormányzás idején nem is vettek új mentőautót, ezt követően cserélték le a teljes autóparkot - közölte.

Morális mélypontként értékelte, hogy arra biztatták a magyar orvosokat, a saját esküjükkel szemben ne lássák el a betegeket ügyeleti időben. Ez felelőtlenség, ez elfogadhatatlan - fogalmazott. Kijelentette: az új rendszer átláthatóbb, biztonságosabb, minden hívást rögzítenek, illetve azt is, ha elmulasztott hívást van.