Jobbik: meg kell erősíteni a drogprevenciót


Varga Ferenc (Jobbik) módosító indítványait ismertette, ezek között azt, amely a szentesi, 100-120 ezer ember ellátásért felelős Dr. Bugyi István Kórház új műtőtömbjének 2013 óta húzódó megépítését támogatná.

A képviselő a 21. század pestisének nevezve a dizájnerdrogokat arról beszélt, hogy főként a szegregátumokban rendkívüli mérteket öltött a kábítószer-fogyasztók száma. Kezdeményezte, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a civilek bevonásával erősítse meg a drogprevenciót, jussanak el a rendőrök az iskolákba, a civil szervezetek segítségével pedig menjenek el a telepekre.

Országos lefedettségű állatoltási és ivartalanítási programot is szorgalmazott a szegregátumokban.

Javasolta, hogy a kormány bővítse a családpolitikai támogatások elérhetőségét úgy, hogy a családon belül örökbefogadott, nagyszülői gyámság alatt álló gyerekek után is igénybe lehessen venni.

Varga Ferenc kezdeményezte, hogy a hátrányos helyzetű területeken tanító pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést.



Fidesz: tovább javulhat az agrárium hatékonysága


Czerván György (Fidesz) úgy értékelte, hogy a rendkívüli körülmények ellenére a 2023-as költségvetés forrásai biztosítani tudják az agrárium hatékonyságának további növelését és a vidéki életminőség javulását. Elmondta, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság több súlyos kihívással szembesült, így a koronavírus-járvánnyal, a rendkívüli időjárási körülményekkel, a magas gabona-, olajosnövény-, műtrágya- és energiaárakkal, amit súlyosbított az orosz-ukrán háború. Hozzátette: a következő időszakban az agrárpolitikában előtérbe kerül a hatékonyság, a versenyképesség, az állatjólét, a környezeti és klímapolitikai célok, valamint a generációs megújulás.

Beszámolt arról, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a vidéki települések fejlesztésére 2021 és 2027 között soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre, a kormány ugyanis 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós forrás mellé.

Ismertetése szerint a 2023-as büdzsében összesen 1206 milliárd forint lesz mezőgazdaságra.


A Momentum jóléti, jövővédő és egészségügyi alap létrehozását javasolja



Tóth Endre (Momentum) az elszegényedés, az érzéketlenség költségvetésének nevezte a jövő évit, mert "nem bántja a kormányzat szent teheneit", de bántja az emberek pénztárcáját. Kitért arra, hogy a kormánypártiak sokat bántják Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököt, hol joggal, hol indokolatlanul, de az biztos, hogy amikor átvette az ország kormányzását, a válság miatt 1 forintos fizetést vett fel. Orbán Viktor a válságra való tekintet nélkül 2,8 millió helyett 4,8 millió forintért fogja vezetni az országot - tette hozzá.

Közölte, a Momentum javaslatot tesz a költségvetés hibáinak korrigálására, aminek révén a költségek 5 százalékának átrendezésével garantálni lehetne, hogy a magyar emberek ne maradjanak segítség nélkül a válságban.

Jóléti, jövővédő és egészségügyi alap létrehozását javasolta. Kifejtette: a jóléti alapból javasolják a közszféra dolgozóinak 20 százalékos béremelését, valamint a rászorulók, a munkanélküliek egyszeri támogatását a drágulás kompenzálására. A képviselő a jövővédő alapból kezdeményezte finanszírozni a pedagógusok 50 százalékos fizetésemelését, valamint elindítaná a Klebelsberg szolgálati lakásprogramot, amely több mint ezer fiatal pedagógusnak és közszolgálatban dolgozónak jelentene segítséget. Javasolta százezer lakás energetikai felújítását is.

Elmondta, az egészségügyi alapból a kórházi szakdolgozóknak kell 30 százalékos béremelést biztosítani.


Fidesz: a 2023-as költségvetés hozzájárul a nemzet megmaradásához



Pánczél Károly (Fidesz) a főváros és agglomerációja közlekedésének tehermentesítésére a H6-os HÉV felújítását sürgette, nem pedig a dugódíj bevezetését. Azt kérte a baloldali ellenzéktől, hogy az uniós helyreállítási alapot ne gáncsolják el, mert az fedezetet nyújtana a HÉV felújításához.

A nemzetpolitikáról szólva azt mondta, a 2023-as költségvetés hozzájárul a nemzet megmaradásához. A kormányzat célja, hogy a külhoni magyar közösségek a jelenlegi nehéz helyzetben is erősödjenek; a pandémia és az orosz-ukrán háború idején sem csökkentik a határon túli magyarság támogatását. Megjegyezte, 2010 óta tízszeresére növelték a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét, mára ez meghaladja 100 milliárd forintot.

Ismertetése szerint az új kormányzati struktúrában két helyen, a Miniszterelnökségnél, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) foglalkoznak nemzetpolitikai kérdésekkel. A KKM kezelte forrásokból kiemelte a határon túli gazdaságfejlesztési programot, valamint elmondta, folytatódik a Határtalanul! elnevezésű program is.

Szerinte új lendületet kaphat a Miniszterelnökségnél lévő Körősi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program is.