Jobbik: egyre csökken a családtámogatások értéke


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, mikor tervezi a kormány megállítani a családi adókedvezmény értékvesztését?

Azt mondta, annak értéke az erről szóló döntés óta folyamatosan "párolog az infláció miatt". Szintén ez a helyzet a családi pótlékkal, amelynek értéke 60 százalékkal csökkent.

Azt javasolta a kormánynak, hogy emelje duplájára a családi adókedvezményt.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a 2010 előtti családpolitika nem támogatta az egy és két gyermeket nevelőket és a harmadik gyermeket vállalóknak is csak minimális támogatás járt. Azt mondta: a kormány segélyezés helyett abban hisz, ha mindenki munkából teremti meg családja anyagi biztonságát.

Közlése szerint jelentős pénzügyi támogatást hagynak a családi kasszában a családi adókedvezményen keresztül: 2011-22 között több mint négyezer milliárd forintos többlet maradt a családoknál.

A kormány kiemelt feladatának tekinti a családok védelmét és támogatását - hangsúlyozta.


LMP: a kormány egy harmadik gödi Samsung-gyár megépítését támogatta-e?


Kanász-Nagy Máté (LMP) felidézte: 2023 decemberében a kormány csaknem 14 milliárd forintos állami támogatásról írt alá szerződést a Samsung SDI-vel. Ezzel az állam a tervezett beruházás negyedét finanszírozza, noha a cég semmilyen többlet létszámvállalást nem tett - mutatott rá.

Dél-koreai lapokban eközben arról írnak, hogy a Samsung egy harmadik akkumulátorgyárat is építene Gödön - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: felmerül a gyanú, hogy a decemberben megítélt állami támogatás ennek a gyárnak a megépítéséhez járul hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy Samsung gödi működését folyamatos botrányok kísérik a levegőbe és a talajba juttatott káros anyagoktól az üzemi balesetekig. Ahelyett, hogy a törvénysértő módon működő gyár bezárna, a kormány még a kapacitásbővítést is támogatja, noha ennek a 14 milliárd forintnak bőven meg lenne a helye máshol - mondta.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a környezetvédelmi szempontból érzékeny gyáraknak a magyar nemzetgazdaságra gyakorolt hatását is fontos vizsgálni.

Ha az utóbbi években Magyarországra érkezett több százmilliárd eurónyi beruházás más célországot választott volna magának, az ország most egészen más, versenyképességi szempontból sokkal hátrányosabb helyzetben lenne - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az említett szennyezésekkel kapcsolatban megszülettek a feljelentések, a hatóságok ki fogják ezeket vizsgálni. Leszögezte: a kormány csak üdvözölni tudja, ha már megtelepedett gyáregységek további fejlesztésekben gondolkodnak.


Azonnali kérdések


DK: Kér-e bocsánatot a kormány a pápától, hogy a látogatására hivatkozva engedték el K. Endrét?


Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt: a "fideszes pedofilbotrány" egyik nem eléggé hangsúlyozott eleme, hogy a gyerekeket hamis vallomásra rábíró K. Endre éppen Ferenc pápa budapesti látogatására időzítve, arra hivatkozva kapott kegyelmet.

Mindez annak ellenére történt, hogy a katolikus egyházfő harcot hirdetett a pedofília ellen - fűzte hozzá, hangsúlyozva: "a pápalátogatásra hivatkozva elengedni a fideszes K. Endrét nem más, mint a katolikus egyház, a hívek és Ferenc pápa elárulása".

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a DK-nak nincs erkölcsi alapja a kormányt vádolni.

Szerinte Gréczy Zsolt ezt egy olyan politikai közösség nevében teszi, amely 2004. december 5-én megtagadta magyar "nemzettestvéreit" egy olyan volt miniszterelnök árnyékában, aki 2006 őszén lerohanta és rabosította az embereket.


Momentum: miért nem "verte hangosabban az asztalt" az ombudsman a bicskei gyermekotthon ügyében?


Orosz Anna (Momentum) arról beszélt: 2012-ben az ombudsman jelentést készített arról, hogy mi történt a bicskei gyermekotthonban. Jelentéséből "gyakorlatilag minden kiderült az otthonban történt, gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az ombudsman feladata az alapjogok védelme és gyakorlati érvényesülésének betartatása. Ennek tükrében azt kérdezte, hogy miért nem "verték hangosabban az asztalt" annak érdekében, hogy azonnali hatállyal felmentsék az igazgatót?

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes válaszában jelezte: eszközeiknek van korlátja. Eredményként értékelte azt, hogy vizsgálatuk után a jogalkotó bevezette a gyermekvédelmi gyám intézményét, hogy ne egy függelmi viszonyban levő ember képviselje a fiatalokat. Később pedig 2016-os médiainformációk alapján az akkori ombudsman utóvizsgálatot is indított - emelte ki.


MSZP: miért nem "szerelhetnek vissza" a rendőrök


Harangozó Tamás (MSZP) egy leszerelt rendőr levelét olvasta fel és azt kérdezte, miért nem "szerelhetnek vissza" a korábban leszerelt rendőrök, amikor létszámhiánnyal küzd a testület.

Azt mondta: a rendőrség állományára is ráfér, hogy tapasztalt kollégák szolgáljanak benne, és a szocialista politikus szerint semmilyen jogszabály nem tiltja a visszavételt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az elmúlt években arra törekedtek, hogy minél több rendőr teljesítsen szolgálatot.

Míg 2010-ben alig több, mint 33 ezren voltak, mostanra a 36 ezret is meghaladja a hivatásos állomány létszáma. A rendőrség költségvetése azóta 449 milliárdról 1309 milliárd forintra nőtt, és több rendőrőrs is van, mint 2010-ben - ismertette.