Az orosz közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítása


Képviselői felszólalások



Herczeg Tamás (Fidesz) közölte, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása alapján nem támogatják az orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását. Az állásfoglalás szerint a magyarországi orosz közösség rendelkezik az összetartozás-tudatot erősítő intézményekkel, de a törvényi definíció másik lényegi feltétele, hogy Magyarországon több mint egy évszázada folyamatosan élnek, nem igazolható.

Brenner Kolomán (Jobbik) is támogatta az előterjesztést. A döntés szerinte azt is jelenti, hogy igyekszenek fenntartani a komoly megkülönböztetést a klasszikus nemzeti kisebbségek és a bevándorolt közösségek között - magyarázta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) is az MTA állásfoglalását tartotta irányadónak az ügyben, ezért frakciója támogatásáról biztosította a határozati javaslatot.

Varga László (MSZP) megerősítette álláspontját, hogy ilyen szenzitív ügyben szerinte hosszabb előkészítésre lenne szükség a döntés előtt. Az orosz közösség ügyében a kezdeményező olyan szempontokat is felvetett, amelyek elgondolkodtatóak - mondta. Példaként azt említette, hogy 1917-ben már komoly orosz kisebbség élt Magyarországon.

Arató Gergely (DK) is arról beszélt, hogy az akadémiai állásfoglalás kapcsán kérdések merültek fel. Ő is hivatkozott az 1917-1918-as időszakra. Elmondta, vannak tisztázandó kérdések, a DK-nak meg kell fontolnia a kérdést.

Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) zárszavában hangsúlyozta, hogy az MTA nagyon részletes szakvéleményt adott a kérdésben. Ha a képviselők áttekintik a dokumentumot, megnyugtató válaszokat kapnak - jegyezte meg.



Állatvédelmi törvény módosítása



Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta: a törvényjavaslat a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010-es európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek való megfelelést és az Európai Bizottság által 2017-ben ebben az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás lezárását szolgálja.

Közlése szerint a javaslat jogtechnikai módosításokat tesz, biztosítja, hogy csak olyan tenyésztő, beszállító vagy felhasználó működhessen, aki az állatvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik. Jelezte: ezt az engedélyt vissza is vonhatja a hatóság, ha a tenyésztő, beszállító vagy felhasználó már nem teljesíti az irányelv követelményeit. Közölte: a javaslat az állatkísérlet fogalmát, hogy az vonatkozzon az állatoknak mind az ismert, mind az ismeretlen kimenetelű, továbbá mind az invazív, mind a nem invazív tudományos célú felhasználására.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka amellett érvelt, hogy a 21. században egyáltalán nem szabadna élő állatokon kísérleteket folytatni. Hangsúlyozta: az EU már a kozmetikai célú kísérleteket betiltotta, de hadiipari és egészségügyi kísérletek továbbra is folynak. Közlése szerint a Jobbik azt szeretné elérni, hogy Magyarországon fokozatosan mindenféle állatkísérletet vezessenek ki. Erről a Jobbik határozati javaslatot is beterjeszt - tette hozzá.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka támogatta az állatkísérletek fokozatos kivezetését, és alternatív módszerekkel való kiváltását. A képviselő emellett a felelősségteljes állattartás mellett érvelt.

Zsigó Róbert megköszönte a hozzászólásokat, és a kormány felelős állattartásról szóló programjaira hívta fel a figyelmet.



A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása



A javaslatot jegyző Ritter Imre, nemzetiségi képviselő elmondta: a törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó nemzetiségi pedagógus létszám hiányt ellensúlyozza és a megfelelő képzettségű szakembereket biztosítsa a magyarországi nemzetiségek részére. A képviselő részletesen beszámolt a nemzetiségi óvodák, ezen belül a német nemzetiségi óvodák helyzetéről, az ott tapasztalható pedagógushiányról.

Közlése szerint a javaslat 2019. január 1-től a nemzetiségi pedagógusok jelenlegi 15 százalékos nemzetiségi pótlékát 30 százalékra emeli.

Hozzátette: a pótlék emelése minden nemzetiségi köznevelési intézményre vonatkozik, függetlenül attól, hogy milyen fenntartásban működik, a pótlék emeléséhez szükséges forrást a nemzetiségek többlettámogatásként kapják meg. Ritter Imre köszönetet mondott azon hat nemzetiségnek, amelyek nem rendelkeznek Magyarországon köznevelési intézménnyel, ennek ellenére támogatták a módosító javaslat benyújtását.