Fidesz: több mint százhetven törvényen kell változtatni



Répássy Róbert (Fidesz) elmondta: a jövőre életbe lépő új büntetőeljárási törvény okán több mint százhetven jogszabályon kell átvezetni a jórészt technikai változtatásokat, amelyeket a csomag egységesen kezel.

Szólt a többi között a titkos adatszerzés során alkalmazott leplezett eszközzel kapcsolatos előírásokról, vagy az ügyészt és a nyomozó hatóságot érintő, és a terhelt státuszra vonatkozó új szabályokról, amelyeket szintén számos törvényen kell átvezetni. Mint arra rámutatott: az új eljárási törvény értemében minden ügyész az ügyészség nevében jár el, ezért a jövőben a törvények az ügyészség kifejezéseket használják.

Beszámolt arról is: az új eljárási törvény az ügyiratok megismerésével kapcsolatosan szakít azzal a rendszerrel, amely a megismerést alapvetően a másolat kiadásával rendezi, ehelyett ezt csak a megismerés egyik módjának tekinti.

Közölte azt is: a megkeresés jogintézményét az adatkérés váltja fel, az adatszerző tevékenységek között pedig bevezetik a feltételes adatszerzést. Emellett egységessé válnak a költségkedvezményekkel kapcsolatos eljárások.

A kényszerintézkedések körében az új eljárási törvény pontosításokat fogalmazott meg, amely a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom rugalmasabb, célravezetőbb alkalmazását teszi lehetővé, így a kényszerintézkedés tényleges tartalma jobban igazítható a terhelthez.

Minden érintett jogszabályon át kell vezetni azt az újonnan felállított elvet, hogy a nyomozás bűncselekmény gyanújához kötött, a gyanúsítotti kihallgatás pedig a megalapozott gyanúhoz.

Répássy Róbert úgy ítélte meg: átgondoltabb rendszert alkotnak a jövőben a bíróság határozatainak különböző formái vagy a jogerő fogalma. Emellett az új büntetőeljárási szabályok átstrukturálják a magánvádas eljárások rendelkezéseit is - sorolta az átvezetendő változásokat.



Az MSZP továbbra sem ért egyet a titkos információgyűjtés új szabályaival


Bárándy Gergely (MSZP) szerint a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szabályok "agyoncsapták" az új büntetőeljárási törvény pozitív változásait, a probléma pedig a mostani változtatásokban is megjelenik. Mindez szerinte elegendő indok ahhoz, hogy ezt a javaslatot se támogassa pártja.

A bírósági titkárok hatáskörének ismételt kibővítésével sem érett egyet, mondván: a titkárok szerinte nem rendelkezek azzal a kellő függetlenséggel, mint a bírák, státuszukban kiszolgáltatottak a bírósági igazgatási rendszernek, még ha döntési függetlenségük meg is van. Ezért - mint mondta - nem ért egyet azzal, hogy a bírói jogkörök érdemi részeit delegálják titkárokhoz. Úgy ítélte meg: inkább a titkárokat kellene bíróvá kinevezni.

Azt is kifogásolta, hogy a bíróknak nem áll rendelkezésükre megfelelő asszisztenciai.

Szavait úgy zárta: a változások nem szolgálják a jogállam megerősítését.


KDNP: jelentős társadalmi érdek kívánja a szabályok elfogadását



Vejkey Imre (KDNP) elengedhetetlennek, jelentős társadalmi érdekből megvalósítandónak nevezte az új büntetőeljárási törvény átvezetését más jogszabályba, ami miatt most 173 törvényt módosítanak. Felelevenítette: széleskörű konszenzussal fogadták el annak idején az új eljárási törvényt.

Rámutatott arra is: a technikai változtatások mellett a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatára is szükség volt.

Kiemelte a bíróságok határozataira alkalmazandó új módszert, az ügydöntő és nem ügydöntő határozat kérdését, a jogerő és a véglegessé válás kérdését.

A változtatások között szólt a büntető törvénykönyvről többi között a terhelti viszonyt érintően, de szólt arról is, hogy változnak a közvetítői tevékenységre vonatkozó, valamint a jogi személyekkel kapcsolatban alkalmazandó normák.

Ugyancsak módosítani kell az unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt is, de - mint mondta - az új eljárási szabályokhoz is hozzányúlnak, ezek azonban kizárólag technikai jellegű változtatások, a kódex lényeges tartalmi kérdései nem módosulnak.


Jobbik: még életbe sem lépett szabályokat módosítanak



Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka szerint eléggé feltűnő, hogy olyan törvényt módosítanak, amely még hatályba sem lépett, ennek oka az új, magasabb szintű szabályokban életbe lépő új terminológia, és átvezető szabályok idő közbeni elfogadása.

Jelezte továbbá, hogy csak akkor tudják a törvény kétharmados részeket igénylő részeit támogatni, ha feltett kérdéseikre megnyugtató válaszokat kapnak a kormánytól, mint a törvény beterjesztőjétől.

Ezt követően a levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását.