TV műsor

OGY - Krónika 15. rész (váltójog, üzleti titok, ülésnap lezárása)

Belföld, 2017.11.14

A váltójogról, illetve üzleti titokról szóló törvényjavaslatok általános vitáival ért véget a parlament keddi ülésnapja.



Hosszú idő után módosulhat a váltójogról szóló törvény


Hosszú idő után módosulhat a váltójogról szóló törvény, amelyet még az 1930-ban, Genfben elfogadott egyezmény alapjaira építettek felé, és a magyar parlament 1965-ben ratifikálta. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, hogy a törvényjavaslat frissíti a szabályozást azokban a pontokban, amelyeket nem a genfi egyezmény rögzít, emellett kitöltik a szabályozásban lévő hézagokat, de emellett a kötelezően alkalmazandó normatételeket nem módosítják.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka amellett, hogy támogatásáról biztosította az előterjesztőt, kiemelte, hogy a szabályváltozások miatt emelkedhet a váltódíj és az a késedelmi kamat mértékéhez kötött lesz a jövőben. Hozzátette: cél, hogy egységes szerkezetű normaszöveg jöjjön létre, amely segíti a jogalkalmazást.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szintén támogatásáról biztosította az előterjesztőt, megjegyezte ugyanakkor, hogy testidegenné vált a váltójog, kezd kikopni a használatból, gyakorlati szerepe a nullához közelít, pedig körbetartozások kezelésére jól alkalmazható lenne.

Vejkey Imre, a KDNP és Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka is jelezte, hogy támogatni fogják a módosító javaslatot.


Vita az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslatról


Az előző előterjesztésekhez hasonlóan Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslatot is.

A kormány képviselőjének felszólalásából kiderült, az indítvány a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló uniós irányelvet ültetné át a magyar jogba.

Az irányelv megalkotása azért vált szükségessé, mert az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló tisztességtelen magatartásnak, így például az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. Az irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt új keretet ad az üzleti titokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályozásnak, újradefiniálva az oltalom tárgyát és kivételeit, illetve meghatározva a jogosult, jogsértő és jogsértő áru fogalmát, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó szankciórendszert is. Másrészt az üzleti titokkal kapcsolatos polgári jogi jogviták tekintetében eljárási rendelkezések útján biztosítja az üzleti titok megfelelő védelmét, részletszabályokat állapítva meg többek között az iratbetekintés, a tárgyaláson való részvétel és az ideiglenes intézkedések vonatkozásában.

A vitában a Fidesz padsoraiból ezúttal is Répássy Róbert kérte a javaslat támogatását. Hangsúlyozta, az önálló új jogszabály megalkotása azért is fontos, mert az abban foglaltak nem valósíthatók meg a polgári törvénykönyv (Ptk.) és a polgári perrendtartás módosításával, továbbá így az állampolgárok számára is átláthatóbb jogszabály jön létre.

A KDNP nevében Vejkey Imre támogatta az új jogszabály létrehozását.

Az MSZP-s Gúr Nándor felszólalásában azt mondta, a kormánynak most kellett volna erősítenie a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot, ám ezt elmulasztotta, így ezen a területen "megmaradt a káosz".

A jobbikos Gyüre Csaba fontosnak nevezte, hogy a jövőben ne lehessen semmilyen esetleges állami korrupciót az üzleti titokra hivatkozva elrejteni.

Völner Pál zárszavában kiemelte, a jelenlegi indítvány nem érinti a közérdekű adatok igénylésének korábbi rendjét.


Az ülést vezető Hiller István lezárta a javaslat általános vitáját, majd a parlament ülését is. A Ház szerdán folytatja munkáját.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!