Kúria: megfelelő szervezeti keretek kellenek az igazságot érvényre juttató ítélkezéshez



Darák Péter expozéjában a Kúria közelmúltban Nagy Imre és társai elítélése ügyében hozott végzését idézte fel, ami szerinte azt jelzi, az igazságszolgáltatásnak van egy olyan technikai oldala, amelynek szabályait látszólag betartva figyelmen kívül lehet hagyni az ítélkezés igazi tartalmát. Az igazi tartalma pedig a bűnösség és ártatlanság, jogos igény és jogtalanság kérdésének eldöntése - mutatott rá.

Felidézte, a Kúria 2016. október 23-án tette közzé azt a végzést, amely Nagy Imre és társai elítélésével foglalkozik. Közölte: az igazságszolgáltatás és a bíró hivatás elutasítja azt a folyamatot, amely az 1956-os vezetők kivégzéséhez vezetett, elítélésüket olyannak tekintik, amely "megtörténtének időpontjától meg sem történt, az ítélet judicium non existent, nem ítélet".

A Kúria elnöke szerint ahhoz, hogy az igazságot érvényre jutó ítélkezés valósuljon meg szükséges egy szervezeti kultúra, amely nagyobb figyelmet szentel a tartalmi kérdéseknek, mint a jogászi hivatás technikai racionalitásának.

Darák Péter hozzátette: a megfelelő szervezeti kultúra kialakítása érdekében hozott létre testületeket, például az új polgári törvénykönyv folyamatos értelmezésére. Elmondta, a bíróságon belüli kommunikációt azzal szerette volna javítani, hogy a Debreceni Ítélőtáblával közösen végeztek joggyakorlat-elemzést szabálysértési ügyekben. Jelezte: az elsőfokú bíróságok kollégiumaival személyes kapcsolatot tartó bírókat is ennek a célnak az érdekében jelölt ki.

A bírósági vezető szólt a Kúria önkormányzati tanácsának 2015-ös tevékenységéről. Mint mondta, az ügyek a legtöbb esetben bírói kezdeményezésre érkeztek a Kúriához.

Az ügycsoportokról elmondta, a jogalkotói hatalom korlátait állapították meg, amikor az önkormányzat meghatározott társadalmi csoportot a település elhagyására kívánt rábírni. Hozzátette: törvénysértőnek ítélték azt, hogy a közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak minősítette egy önkormányzat a választási plakát kihelyezését, vagy szankcióval fenyegette azt, aki közterületen közhasználatú létesítményt szennyez, mivel ezt a szabálysértési törvény szankcionálja.

Darák Péter kitért arra, hogy a települési adóval kapcsolatban is voltak határozataik, valamint foglalkoztak a polgármesteri vétó vagy a fővárosi parkolás kérdésével is.

A Kúria jogegységgel kapcsolatos tevékenységéből kiemelte a hatályon kívül helyező végzések kúriai kontrolljának megteremtését. Hozzátette: megállapították a tényleges életfogytiglan kiszabásának gyakorlati ismérveit is.

Kitért arra, hogy az Országgyűlés kedden fogadta el közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amely tartalmazza a kúriai normakontroll eljárási szabályait.


Fidesz: kiváló munkát végzett a Kúria



Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiválónak minősítette a Kúria munkáját, és jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a beszámoló elfogadását. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már negyedszer tárgyalja a Kúria elnökének beszámolóját, hiszen 2011-ben döntött úgy az Országgyűlés, hogy igazgatási és szakmai vezetésre bontja szét a bíráskodást.

Hangsúlyozta: a Kúria elsősorban jogorvoslati fórum, fontos feladata a jogegység biztosítása, emellett normakontrollt gyakorol az önkormányzati rendeletek felett, elbírálja a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatokat, elvi döntéseket hoz és joggyakorlat elemzéssel is foglalkozik. Szerinte a Kúria mindegyik feladatát törvényesen, az alaptörvény szellemében látta el.

A joggyakorlat elemző tevékenységgel kapcsolatban Répássy Róbert azt mondta: a tematikus elemzés mellett, a bírósági ítélkezés olyan elemzésére is szükség lenne, amelynek eredményeképpen a közvélemény megérthetné, hogy az egyes bírói szintek döntései között miért olyan nagy az eltérés. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat veszélyezteti, ha a szögesen eltérő álláspontra helyezkednek az egyes bírói szintek. Úgy vélte: nem az a probléma, ha a különböző szinteken eltérően ítélnek meg egy jogesetet, de ha ez rendszerszintű és nagyok az eltérések az első és a másodfok között, akkor erre fel kell hívni a figyelmet. Hangsúlyozta: ezt nem kritikaként, hanem javaslatként fogalmazta meg.

Megjegyezte: a szakmai meggyőződés a bírói függetlenség része, de ha másodfokon törvénysértőnek nevezik az elsőfokú bíróság döntését, akkor törvénysértés nem lehet szakmai meggyőződés.