LMP: átláthatóvá kell tenni a felsőoktatás átalakítását



Ikotity István (LMP) szóvá tette a Neptun utcai általános iskola és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola helyzetét. A felsőoktatásról azt mondta, új irányt kell szabni az átalakításról szóló vitáknak. Leszögezte: az LMP szerint minőségi tudás nélkül nincs minőségi élet. A többi között azt javasolta, hogy teljes átláthatóságra törekedjenek a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, szüntessék meg a tandíjat, bővítsék a felsőoktatás forrásait, át kell gondolni a nyelvi követelményeket, nem szabad nyelvvizsgához kötni a felsőoktatásba való bekerülést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában a Neptun iskola kapacitásának kihasználatlanságára hívta fel a figyelmet. A Wallenberg iskoláról elmondta, Balog Zoltán miniszter ígérete szerint az iskola egyben maradhat, megtarthatja nevét.

A felsőoktatás átalakításának átláthatóságáról elmondta, az erről szóló stratégia már régóta ismert, az az interneten is megtalálható, és arról több egyeztetés is folytattak. Mint mondta, a céljuk az, hogy azok száz százaléka diplomát szerezzen, akik főiskolára, egyetemre beiratkoznak.



MSZP: mi lesz a Városligettel?



Tóth Csaba (MSZP) azt firtatta, mi a kormány valódi szándéka a Városligettel. Ezt azért tartotta fontos kérdésnek, mert L. Simon László államtitkár az elmúlt időszakban arról nyilatkozott, nem biztos, hogy a Ligetben kell felépíteni a múzeumok egy részét. Az ellenzéki politikus szerint csak azért, hogy a miniszterelnök felköltözhessen a Várba, nem érdemes a Városligetet tönkretenni és szinte az összes jelentős közgyűjteményt megmozgatni. Hangsúlyozta, a zuglói önkormányzat elkötelezett amellett, hogy a Városliget megőrizze a közpark funkcióját.

Szóvá tette, hogy bár még nem kezdődött meg a zöldfelületek lerombolása, de a projektet lebonyolító Városliget Zrt. már egymilliárd forintot költött el. Ennyi pénzből már jelentősen lehetett volna javítani a Városliget jelenlegi állapotán - jegyezte meg.

Rétvári Bence válaszában azon véleményének adott hangot, hogy mindenki örülhet, ha egy fejlesztés megvalósul, főleg ha attól "emblematikusabb" lesz a városrész. Hangsúlyozta, a projekt keretében a zöldfelületek aránya 60-ról 65 százalékra fog nőni.

Lesz új játszótér, kivilágított futókör, sportpálya, pihenőkert - emlékeztetett. Kitért arra is, hogy a KPMG-vel készíttettek hatástanulmányt, amely szerint 10 éven belül megtérül a beruházás.



A Fidesz Eger fejlesztéséből



Nyitrai Zsolt (Fidesz) a Modern városok program keretében a kormány és Eger között kötött megállapodásról beszélt. Mint mondta, kiemelt cél, hogy Egert kössék össze az M3-as autópályával, és a tervezett kétszer kétsávos úton gyorsabb és biztonságosabb lesz a közlekedés. Hozzátette: a megállapodás másik fontos pontja az egri vár, amelynek fejlesztésével újra állhat majd Dobó István palotája, illetve újjáépítik Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzatát.

Emlékeztetett arra, a megállapodás szerint a többi között uszodafejlesztés is lesz, kialakítanak egy ipari parkot is. Jelezte, a beruházások összértéke 50 milliárd forint.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Miniszter infrastruktúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztések nem csak Egert hozzák helyzetbe, hanem az egész térséget. Elmondta, hogy az útépítés felgyorsítása érdekében törvényt módosítanak. 2018 márciusára elkészül az gyorsforgalmi út - közölte.



Jobbik: példátlan fenyegetést érte a kárpátaljai magyarokat



Mirkóczki Ádám (Jobbik) véleménye szerint példátlan súlyú és példátlanul durva esemény történt Ukrajnában, amikor egy fegyveres alakulat nyíltan fizikai megsemmisítéssel fenyegette meg a kárpátaljai magyarokat. Szerinte a soviniszta, irreguláris szervezetekkel kapcsolatban ellentmondásos a kijevi kormány álláspontja: hol hallgatólagosan szemet huny tevékenységük felett, hol támogatja azokat, hol elnézi a brutalitásukat.

Közölte, bízik abban, hogy a magyar kormány kellő bölcsességgel, óvatossággal fellép minden ilyen, a magyarokat érő jelenségek ellen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kijelentette, rendkívül súlyos kérdésről van szó, és a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetben vannak. Közölte, a kormány számára csak a békés megoldás elfogadható Ukrajnában.

Megjegyezte ugyanakkor, a magyar nemzeti közösséget Kárpátalján fizikai inzultus nem érte, és az Magyarország érdeke, hogy jövőben is így maradjon. Elmondta, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök Petro Porosenko ukrán elnökkel, ő maga pedig az ukrán külügyminiszterrel találkozott, felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti közösség a legfontosabb kapocs a két ország kormánya között. A magyar kormány és az Országgyűlés rendkívüli figyelmet fordít a Kárpátaljai magyar közösségre - idézte fel az ukrán politikusokkal való tárgyalásokat. Hozzátette: az ukrán elnök és a külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a magyar közösség jogainak tiszteletben tartása fontos szempont Ukrajna kormányzása során.



KDNP: elismerés a jégkorong-válogatottnak



Soltész Miklós (KDNP) elismerését fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén Krakkóban feljutott a világ 16 legjobbja közé a magyar jégkorong-válogatott.

Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára úgy értékelte, a válogatott sikere minden magyar sikere, és megmutatja, hogy a sport milyen értéket képvisel. A sport a nemzeti közös nyelvünk - fogalmazott.