MSZP: csökkent a közgyógyellátásra fordított összeg


Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, hogy a kormány az elmúlt években mintegy húsz százalékkal csökkentette a közgyógyellátás támogatását. Ez az összeg azért is csökkenhetett, mert a kabinet korábban több ellátási formát is megszüntetett - jelentette ki.

A kormány jövőre is csak annyit tesz, hogy öt százalékkal emelik meg a támogatás jövedelemküszöbét - folytatta a képviselő.

Eközben az ápolási díj ugyan kis mértékben emelkedett, de közel sem jár ahhoz az összeghez, ami megilletné az ápolásban résztvevőket - bírált Korózs Lajos.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy 2007-ben éppen a képviselőhöz kötődött az az intézkedés, ami miatt a kiemelt szociális intézményekben élő időseknek 100 ezer, a többieknek pedig 30 ezer forintos normatíva-csökkentést kellett elszenvedniük. Az idősek és a rászorulók csak megszorításokat kaptak a szocialistáktól - jelentette ki.

A házi segítségnyújtásban részesülők száma 2010 óta 40 százalékkal nőtt és kétszer annyi dolgozó segíti őket, mint korábban - hangsúlyozta az államtitkár.

Korózs Lajos erre reagálva azt mondta, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szerint rekordszámú rászoruló található a szociális várólistán. "Hogy a Szűz Máriában van", hogy az államtitkár ezek ellenére "dicshimnuszokat zengedezik" - kérdezte.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 106 igennel 25 nem ellenében megtette ezt.


Jobbik: emelni kell a költségvetési intézményekben dolgozók bérét!


Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról beszélt, hogy az alkalmazásban álló munkavállalók keresete "gyalázatos módon" elmarad a nyugat-európai társaikétól. A Jobbik eközben folyamatosan szorgalmazza a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak béremelését - hangsúlyozta.

Minderre meglenne az alap, ha a kormány nem a felcsúti kisvasút meghosszabbítását, a Várba költözést vagy a Liget-projektet erőltetné, vagy ha újra gondolnák a tao-támogatások rendszerét - fogalmazott.

Mikor hajlandó a kabinet cselekedni a bérfelzárkóztatás területén? - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci államtitkára azt mondta, hogy a bérfelzárkózás jelentős mértékben megvalósult az elmúlt hét évben. Ez a folyamat felgyorsult az utóbbi két esztendőben - tette hozzá.

A reálbér értéke 2010 óta körülbelül 35 százalékkal emelkedett, de ez a növekedés a három és többgyermekes családokban meghaladta az ötven százalékot - hangsúlyozta.

A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 108 igennel 29 nem ellenében.


KDNP: hogy változott a református egyház és a kormány megállapodása?


Szászfalvi László (KDNP) arról kérdezett, hogy mely területeken újult meg a kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti megállapodás. A korábbi, 1998-as megállapodásban a kormány és református egyház közötti viszony alapelveit erősítették meg - emlékeztetett.

Soltész Miklós államtitkár először Korózs Lajos korábbi szavaira reagált. Felszólította a szocialista frakciót és a képviselőt, hogy kérjen bocsánatot a "minősíthetetlen, elfogadhatatlan trágárságért".

A református egyház által fenntartott közfeladatokat ellátó intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel azonos működési és fejlesztési forrásokra pályázhatnak - közölte. A kormány figyelembe veszi, hogy az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének érdekébe adó és más kedvezményben is részesülhet - emelte ki. A kabinet elismeri, hogy a kórházakban és az egészségügyi intézményekben végzett lelkészi szolgálat a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének fontos része, ezért a lelkészek számára biztosítják az adott intézményben dolgozó egészségügyi alkalmazottak juttatásait - mondta.

A képviselő a választ elfogadta.


LMP: ki fizeti meg a Paks II. csúszása miatti többletköltségeket


Sallai R. Benedek (LMP) azt firtatta a paksi erőművel összefüggésben, hogy a beruházás első csúszását hogyan kell értelmezni. Mint mondta, általuk folyamatosan prognosztizált tendencia, hogy minden atomerőmű megvalósítása csúszik, s többe is kerül a tervezettnél. A rendszerváltás óta egyetlen reaktor, blokk sem épült meg a tervezett időn belül, s a költségek növekedésének oka az időcsúszás. Kitért arra is, hogy Ausztria azt tervezi, megtámadja Paks II-t. Milyen költségnövekedésről és időbeli csúszásról tud még beszámolni a miniszter? - tette fel a kérdést.

Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter úgy reagált, a két blokkra szükség van, ezt mondta ki Brüsszel is. Hozzátette: hat kérdésben vizsgálódtak, s mindegyikben a magyar félnek adtak igazat, beleértve a költségek megtérülését is. Kitért arra is, hogy 300 engedélyt szereztek meg eddig a beruházással összefüggésben. Közlése szerint a csúszás a brüsszeli engedélyezés időeltolódása miatt következett be. A költségekről jelezte: 12,5 milliárd eurót hagyott jóvá Brüsszel. A miniszter rögzítette: Paks II. megépítése az egyértelmű garanciája a rezsicsökkentésnek.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen, 12 nem és 15 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.