LMP: mikor ratifikálják az isztambuli egyezményt?


Szél Bernadett (LMP) azt akarta megtudni, hogy Magyarország mikor ratifikálja a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépésről szóló isztambuli egyezményt.

A válaszadó Völner Pál leszögezte, hogy a kormány fontos feladatának tartja az egyezményhez való csatlakozás előkészítését. Az igazságügyi tárca államtitkára egyúttal kiemeltnek nevezte a nők elleni erőszak elleni küzdelmet.

Ahhoz, hogy valamely megállapodást kötelezőnek ismerjenek el, fel kell mérni a belső jogkörnyezetet, nehogy az ellentétes legyen a magyar jogrendszer valamelyik szabályozási elemével - közölte. Az egyezmény szabályozási köre túlmutat egy vagy két minisztérium hatáskörén, a végrehajtását pedig egy szakértői testület végzi - mondta.

A csatlakozás elkezdését megkezdő és koordináló munkacsoport befejezte munkáját, az előterjesztés tervezetét pedig civil szervezetekkel és magánszemélyekkel is egyeztették. Hozzátette, hogy a beérkezett válaszok között az aggályokat megfogalmazó és a csatlakozást ellenző észrevételek vannak túlsúlyban. Az összes szempont figyelembevételével elkészített anyag várhatóan majd ősszel kerülhet a kormány elé - mondta.

Szél Bernadett felháborítónak nevezte a választ, az Országgyűlés viszont 107 16 11 tartózkodás mellett elfogadta.


Fidesz: milyen források lesznek 2018-ban otthonteremtésre?



Hadházy Sándor (Fidesz) a családok otthonteremtési programjáról, annak egyik eleméről a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) beszélt.

Szerinte a csok járulékos hatása, hogy ha 10 ezerrel több lakás épül, akkor az fél százalékkal lendíti meg a gazdasági növekedést és akár 10 ezer új munkahelyet jelenthet, emellett ösztönzi a gyermekvállalást is. Azt kérdezte, milyen források lesznek erre a célra a 2018-as költségvetésben.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a csok rendkívül népszerű, 2015 júliusától 2017 áprilisáig 44 600 család nyújtotta be kérelmét 115 milliárd forint értékben. Elmondta, idén az első negyedévben - az egy évvel korábbi adatokhoz képest - 47 százalékkal nőtt az átadott lakások száma és 89 százalékkal a kiadott építési engedélyek száma.

Ismertetése szerint jövőre 211 milliárd forint lesz a költségvetésben otthonteremtési támogatásokra.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.



MSZP: miért nem támogatta a kormány a 13. havi nyugdíj bevezetését?


Korózs Lajos (MSZP) azt firtatta, miért nem támogatták a kormánypárti képviselők az Országgyűlés népjóléti bizottságában a 13. havi nyugdíj bevezetését. Hozzátette: a 2018-as költségvetéshez benyújtott szocialista módosító indítványok közül leszavazták azokat, amelyek a közalkalmazotti béreket, a családi juttatásokat emelték volna meg és kiemelten támogatták volna a rászoruló, idős beteg embereket. Közben irdatlan sok pénz van a Várba költözésre vagy birkózócsarnokok építésére - hangoztatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint annál nagyobb képmutatás alig van Botka László és a szocialisták részéről, mint amit most a 13. havi nyugdíj kapcsán előadnak. Teljes mértékben hiteltelenek és nem tisztelik a nyugdíjasokat, ha úgy gondolják, a nyugdíjasok nem emlékeznek arra, kik voltak azok, akik elvették 13. havi juttatást - közölte, majd felsorolta több szocialista képviselő nevét, aki megszavazta a nyugdíj elvételét.

Az államtitkár szerint azért tették mindezt a szocialisták, mert Brüsszelből utasítást kaptak, és most Botka László Brüsszelbe megy, hogy újabb utasításokat kapjon.

Szólt arról is, hogy ma egy havi összeggel több van a nyugdíjasok zsebében, jövőre pedig nyugdíjprémiumot kaphatnak.

Korózs Lajos közölte, hogy a választ nem fogadja el, majd hozzátette: az MSZP hét éven át biztosította a 13. havi nyugdíjat, a Fidesz pedig hét év alatt nem adta vissza. Az Országgyűlés a választ 106 igen, 11 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta.



A Jobbik egy "bábolnai földrablásról" érdeklődött



Magyar Zoltán (Jobbik) egy "bábolnai földrablásról" kérdezett. Az állami termőföldet egy Fideszhez köthető figura vásárolta meg, amelyet busás haszonnal adtak tovább egy multinacionális vállalatnak, a Monsantónak - részletezte. Szerinte ez "egy tipikus aljas fideszes történet" és az ügyet firtató kérdésekre adott válaszok egymásnak ellentmondóak.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára úgy válaszolt, a ciklus végére elfáradhatott a képviselő, mert egy két-három oldalas írásbeli válasz meghaladja az érdeklődését, ezért fordulhat elő, hogy "dőreségeket" mond.

Hangsúlyozta, nem termőföldről van szó, nem az állam adta el és nem cég vásárolta meg.

A jobbikos képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés 103 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.



KDNP: ősszel hányan kapnak ingyen tankönyvet?



Hollik István (KDNP) azt kérdezte, hogy az őszi tanévkezdéskor hány gyermek kap ingyen tankönyvet.

Rétvári Bence azt mondta, úgy döntöttek, hogy 2020 helyett már idén ősztől ingyenes lesz a tankönyv az általános iskola első nyolc évfolyamán, sőt a középiskola 9. évfolyamán is. Több mint egymillió diák kapja meg ingyenesen a tankönyveket - tette hozzá, megjegyezve: egy év alatt 285 ezerrel, 39 százalékkal nő azok száma, akik ingyenesen jutnak tankönyvhöz. Ez 12,4 milliárd forintba kerül - közölte.

A kormánypárti képviselő elfogadta a választ.