Szatmáry: a diákok munkavállalását szolgálja az iskolaszövetkezeti törvény változtatása


A diákok munkába állásának könnyítését szolgálja az iskolaszövetkezetekről szóló törvénymódosítás Szatmáry Kristóf fideszes előterjesztő ismertetése szerint, aki rámutatott: évente mintegy 180-200 ezer diákot érint a diákmunka, közülük 130 ezren végzik azt iskolaszövetkezeteken keresztül.

Foglalkoztatásuk szabályozása a jövőben kikerül a munka törvénykönyvéből, és azt teljes egészében a szövetkezeti törvény szabályozza - mutatott rá. Ez lehetővé teszi, hogy tevékenységüket az egyetemek is elfogadják szakmai gyakorlatként.

A diáki a jövőben nem munkavállalók lesznek, hanem a polgári törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznak. Az előterjesztés szerinte ugyanakkor biztosít minden eddig meglévő jogosítványt számukra, és azt is, hogy megfelelő díjazásban részesülnek.

A szövetkezeti tagok tagsági jogosítványt szereznek, a szövetkezeti nyereség 80 százalékát pedig - uniós előírásokhoz igazítva - fel kell osztani közöttük - tette hozzá.

Megfelelő ellenőrzést ígért, és azt is: a szövetkezeteknek be kell jelenteniük tagjaikat az illetékes hatóságokhoz.


NGM: az oktatás céljait is szolgálja a javaslat


Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára is a diák-munkavállalás előnyeiről szólt, amelyet a nappali tagozatos diákok atipikus foglalkoztatási formában végezhetnek.

Előnyösnek nevezte foglalkoztatásuk egységes szabályozását, és kiemelte: a változtatás meghatározza a diákok díjazásának minimális szintjét, és maximális munkaidejét.

Szerinte mindez piacképessé teszi az iskolaszövetkezeteket és az oktatás céljait is szolgálja.


MSZP: rontja a diákok munkavállalói jogait a változtatás


Heringes Anita (MSZP) aggodalmának adott hangot amit, hogy a diákszövetkezeti foglalkoztatást már nem a munka törvénykönyve kezeli, így szerinte veszítenek jogosítványaikból az érintettek. Úgy ítélte meg: a változtatás lehetőséget ad arra, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet fizessenek egy diáknak, de a pihenőidőre vonatkozó előírásokat is kevesellte.

Bírálta a jogszabály túl sűrű változtatását, és szerinte azért képviselői indítványként terjesztették a Ház elé a most tárgyalt javaslatot, hogy megspórolják az egyeztetést.


KNDP: a diákok érdekében tett újabb lépés az iskolaszövetkezeti szabályozás módosítása


Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint üdvözlendő, ha "a magyar fiatalok iskola, főiskola, egyetem mellett minél hamarabb találkoznak a munka világával". Ám a jognak védenie kell a fiatalokat - hangsúlyozta.

A KDNP támogatja a javaslatot - mondta -, mert annak az a célja, hogy az iskolaszövetkezetek szabályozását helyre tegye a jogrendszerben: a munka törvénykönyvéből a szövetkezeti törvénybe. Az előterjesztés bizonyos esetekben ugyanakkor utal a munka törvénykönyvére is - jelezte.

Az indítvány a polgári törvénykönyv szabályozása alapján egy oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását is előírja - ismertette Hollik István.

Az iskolaszövetkezet mint atipikus foglalkoztatási forma Magyarországon bevált, ezért a mostani módosítás több tízezer fiatalt érint - összegezte a KDNP-s képviselő, aki a diákok érdekében tett újabb lépésként értékelte a javaslatot.


Jobbik: átgondolatlanok az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos kormánypárti törekvések


Farkas Gergely jobbikos vezérszónok szerint átgondolatlanság jellemzi az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos kormányoldali törekvéseket, hiszen éppen a napokban lépett hatályba a szabályozás nemrégiben elfogadott módosítása.

Kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslatról nem volt egyeztetés.

Reményét fejezte ki, hogy az iskolaszövetkezeti munkavállalókat nem fogja hátrányosan érinti, hogy a munka törvénykönyve helyett a szövetkezeti törvény hatálya alá kerülnek.

Farkas Gergely javasolta, hogy a tervezett közösségi alap ellenőrzött legyen, hogy valóban arra költsék el a forrásait, amire szánták.


Zárszó


A fideszes Szatmáry Kristóf előterjesztő zárszavában azt mondta, ha az MSZP ebben a kérdésben is Brüsszel pártjára áll, azzal a diákszövetkezetek ellen van.

A cél, hogy ez az atipikus foglalkoztatási forma megmaradjon a diákoknak, és a szabályozás az uniós jognak is megfeleljen - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Hiller István alelnök lezárta a vitát.