OGY - Krónika 4. rész (kérdések)

Belföld, 2017.04.24

Az egykori paksi vasúti múzeum, a Digitális Jólét Alapcsomag, a gimnáziumi férőhelyek száma, az egyházi intézmények, az ügyvédi törvény változtatása, a CEU ügye, a közoktatás, a balatoni szőlők és a termelékenység is téma volt hétfőn a parlamentben, a kérdések között.



MSZP: mi lesz az egykori paksi vasúti múzeummal?


Heringes Anita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori paksi vasúti múzeum épülete katasztrofális állapotban van. Hová forduljanak érdemi megoldásért a helyiek? - kérdezte.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a MÁV elvégezte az épületen a tetőszerkezet javítását, de a létesítményt nem kívánja fenntartani. Annak azonban nem látja akadályát az államtitkár, hogy ha az önkormányzat az ingatlant át akarja venni, akkor azt a MÁV készséggel átadja.


Jobbik: mikor lesz elérhető a Digitális Jólét Alapcsomag?


Farkas Gergely (Jobbik) arra várt választ, hogy mikor lesz elérhető a tavaly novemberre ígért Digitális Jólét Alapcsomag.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: egyetért azzal, hogy az internetet olcsóbbá kell tenni, és szélesíteni kell az elérést. Ezért csökken az internet áfája - jövőre várhatóan 5 százalékra -, és a kérdésben firtatott alapcsomag is igénybe vehető lesz rövidesen, mivel a szolgáltatóknak szóló pályázati felhívás várhatóan május végén megjelenik - mondta.


LMP: csökken-e a gimnáziumba felvehetők száma?


Schmuck Erzsébet (LMP) arra kérdezett rá: csökken-e a jövőben a gimnáziumba felvehetők száma? Emlékeztetett: várhatóan 2019-től tennék kötelezővé a középiskolai felvételit, ez szerinte azt jelenti, hogy központilag szabnák meg, hány diákot vehetnek fel az egyes intézménytípusokba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: a kormány nem tervez keretszámokat, mindenkinek a tudásán múlik majd, hogy bejut-e az intézménybe. Hozzátette: több útja is van annak, hogy valaki érettségit, majd felsőfokú végzettséget szerezzen.


MSZP: mely egyházakkal állapodtak meg közfeladat átadásában?


Tukacs István (MSZP) azt kérdezte: mely egyházakkal kötöttek együttműködési megállapodást közfeladatok ellátására? Azt mondta: Nyíregyházán a szülők megdöbbenését váltotta ki, hogy az egészségügyi szakközépiskolát a görögkatolikus egyház venné át.

Rétvári Bence államtitkár az átvételt szabályozó előírásokra hívta fel a figyelmet, a többi közt arra, hogy széles kör véleményezi azt. Mint mondta, ha a szülőknek több mint a fele hozzájárul, akkor a tárca már engedélyezi azt, az egyházak azonban ennél is szigorúbbak, minimum a kétharmaduk hozzájárulása esetén cselekszik.


Jobbik: ki rendelte meg az ügyvédi törvény módosítását?


Staudt Gábor (Jobbik) azt kérdezte: ki rendelte meg az ügyvédi törvény módosítását, amely az eddigi összeférhetetlenségi szabályokon enyhítene. Rogán Antal bizalmasát, Kertész Balázst emlegette, akinek összeférhetetlenség miatt kellett lemondania egy ügyvezetői posztról - mondta.

Vízkelety Mariann, az igazságügyi tárca államtitkár kijelentette: senki nem rendelte meg azt. A tervezet előkészítése egy éve folyik, eközben a lehető legszélesebb körű társadalmi egyeztetést folytattak. Abban az összeférhetetlenségi szabályok akkor korlátoznak, ha azok az ügyvédi tevékenység függetlenségéhez szükségesek - hangsúlyozta.


LMP: mit csinál a CEU-s főtárgyaló?



Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte: mit csinál a CEU-s főtárgyaló, akit szerinte ország-világ előtt aláznak meg azzal, hogy olyan nemzetközi tárgyalásra késztetik, amelyre Washington nem hajlandó. Rombolásnak nevezte a korábbi, több száz diplomata elbocsátását is.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kijelentette: Altusz Kristóf nem CEU-s főtárgyaló, hanem a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalásokért felelős miniszterelnöki megbízott. Célnak nevezte, hogy minden egyetem azonos feltételekkel működjön és mint mondta, Soros Györgynek sem lehetnek előjogai.


MSZP: drasztikusan romolhatnak egyes gyermekek lehetőségei


Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint drasztikusan romolhatnak a magatartási zavarral küzdő gyermekek lehetőségei, ha sima pedagógusok tarthatnának gyógypedagógiai foglalkozásokat. A tanárhiány problémáját szerinte a kormány okozta a pedagógusok kényszernyugdíjazásával.

Rétvári Bence azt mondta: 1300-zal nőtt a gyógypedagógusok száma az elmúlt években. Hangsúlyozta: a módosítás nem azokra a gyermekekre vonatkozik akikről a képviselő beszélt, és nem általánosan, csupán egyes tárgyak esetében engedné meg gyógypedagógiai képzettség nélküliek alkalmazását.


Jobbik: meg kell védeni a balatoni szőlőket


Kepli Lajos (Jobbik) a balatoni szőlőültetvények felvásárlására hívta fel a figyelmet, mondván, a vásárlók várhatóan építkezni fognak és nem szőlészkedni a területen. A borászok ezért azonnali építési tilalmat kívánnak elérni - hangsúlyozta.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára úgy felelt: külön védelmet élvez a szőlőtermesztés, lakóépület építésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, de további szigorításra is javaslatot tehetnek, hogy még gazdasági épületeket se lehessen emelni.



MSZP: hogyan növelhető a termelékenység?


Gúr Nándor (MSZP) a népességfogyásra, különösen a munkaképes korú lakosság számának és arányának csökkenésére hívta fel a figyelmet. Azt kérdezte: így hogy nő majd a termelékenység?

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár a foglalkoztatási és aktivitási ráta növekedéséről számolt be, mondván: 700 ezer fővel növekedett a foglalkoztatottak száma 2010 óta. A növekvő munkaerőpiaci részvétel így értelemszerűen mérsékelte a termelékenység növekedését - tette hozzá.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!