Jobbik: mit tesznek a királyszentistváni hulladéklerakó ügyében?



Kepli Lajos (Jobbik) szerint a Veszprém megyei királyszentistváni hulladéklerakó átadása óta probléma a környező településeken a meglehetősen erős "bűzhatás". A környékbeliek azt látják, hogy a hatóságok nem tesznek semmit - közölte azt firtatva, mit tesz a kormány és a szaktárca az ügyben.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára elmondta, hogy hozzájuk is nagyon sok bejelentés érkezett a hulladéklerakó miatt és valóban "nem stimmelnek dolgok". Elmondta, a Veszprém megyei kormányhivatal külön eljárásban foglalkozott a hulladéklerakó állapotával, és az ellenőrzés eredményeként több mint 8 millió forint bíráságot szabott ki. A bírság miatt a hulladéklerakót működtető cég fellebbezett - közölte.



LMP: felhagy-e a kormány a hulladékgazdálkodás feldúlásával?



Ikotity István (LMP) azt firtatta, hogy felhagy-e a kormány a hulladékgazdálkodás "feldúlásával". Szerinte az LMP előre figyelmeztetett, hogy hulladékgazdálkodás a 2010-ben kezdődött szétverésének a lakosság fogja kárát látni és hogy a piac nagy része átkerül a kormányközeli oligarchák fennhatósága alá. Szóvá tette, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t egy olyan bizonylatkészítő informatikai megoldás beszerzésére kényszerítik, amelynek révén 1,2 milliárd forint közpénz kerül az "egyik leggazdagabb oligarcha", Garancsi István köreihez.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a hulladékgazdálkodás területén a központi koordináció lehetővé teszi a hatékonyabb feladatellátást, a környezetvédelmi és a lakossági érdekek teljes körű figyelembe vételét. A 2016-ig előforduló ideiglenes ellátásra vonatkozó kijelölések - aminek fő oka a közszolgáltatók likviditási problémája volt - gyakorlatilag megszűntek - közölte.

Hozzátette: a zrt. nem bizonylatkészítő, hanem számlázási rendszert üzemeltet. Az informatikai fejlesztési megvalósítása a jogszabályokkal összhangban történik - mondta.



MSZP: hány mammográfiás gép hibásodott meg a fővárosban?



Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint Magyarországon évente 5-6 ezer új emlőrákos beteget fedeznek fel és nagyjából kétezer nő bele is hal a betegségbe vagy annak következményeibe.

Az emlőrák kezelése annál hatékonyabb, minél hamarabb ismerik fel a daganatot; a betegség megelőzésének leghatékonyabb eszköze a mammográfiai szűrés - mutatott rá. Elmondta, sajtóhírek szerint több mammográfiás gép is elromlott a fővárosi kórházakban, ami azt jelenti, hogy csak januárra vagy februárra lehet időpontot kérni. Azt tudakolta, hány berendezés hibásodott meg.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a szűrővizsgálatokon nincs várólista, 40-50 százalék közötti a megjelenési arány. Kilencezer rosszindulatú daganatot sikerült az elmúlt években még időben felfedezni - tette hozzá.

Ismertetése szerint országosan 40 komplex szűrőközpont, hét szűrőállomás és három emlőszűrő mobil állomás végez szűréseket. Közölte, a jövőben 10 új mammográfiás szűrőbusz áll majd munkába.

Közölte, ha egy gép meghibásodik, akkor a tisztifőorvos feladata másik szolgáltató kijelölése. Az említett esetekben mindenhol igyekeztek átmeneti megoldást találni a gépek megjavításával vagy bérléssel, vagy más szolgáltatóval való szerződéskötéssel - mondta.



Jobbik: miért kell a dunaújvárosi kisdiákoknak harmadik világbeli állapotok között tanulnia ma Magyarországon?


Pintér Tamás (Jobbik) a dunaújvárosi Arany János Általános Iskola épületének rossz állapotára hívta fel a figyelmet. A nyílászárók nem zárnak jól, a termek így nem befűthetőek, beázik az épület, a csatornarendszer több évtizedes - sorolta a problémákat, azt tudakolva, miért kell a dunaújvárosi kisdiákoknak harmadik világbeli állapotok között tanulnia ma Magyarországon.

Rétvári Bence közölte, a következő években minden ötödik iskolaépület megújulhat 81 milliárd forintos uniós társfinanszírozású programból.

A dunaújvárosi iskolával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 35 éves épületről van szó és a legtöbb probléma az építési technikából fakad.

Elmondása szerint a tankerület a csőtörés kijavítására 533 ezer forintot biztosított, a nyílászárók javítására 401 ezer forintot adott. A tankerület jövő évi költségvetésében egymillió forint szerepel tetőjavításra - tette hozzá.



LMP: tarthatatlan a helyzet az önkormányzati köztisztviselők bérének ügyében



Ikotity István (LMP) elmondta, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében a jövő év első három hónapjában. Tarthatatlan a helyzet az önkormányzati köztisztviselők bérének ügyében, lassan egy évtizede nem részesülnek illetményemelésben - közölte.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára rögzítette: január 1-je óta az önkormányzati dolgozók bérét, az illetményalapot is az önkormányzatok maguk határozzák meg. Megjegyezte, az önkormányzati rendszerben régóta nem az illetményalap alapján megállapított bér a jellemző, hanem az önkormányzatok, a jegyzők élnek azzal a lehetőséggel, hogy a dolgozók bérét "eltérítsék" a munkavégzés minősége, a végzettség alapján.