Vargha: arányosan nőnek a források



Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára közölte, hogy 427 milliárd forintot fordít a kormány a honvédelmi fejezetre jövőre, ami meghaladja a GDP 1 százalékát. Hozzátette: a 28 NATO-tagállam közül 5 teljesíti a 2 százalékos mértéket.

A korábbi szocialista kormányzásra vezette vissza, hogy a költségvetés gyenge lábakon állt és elöregedtek az eszközök. 2016 óta azonban a GDP 0,1 százalékos részarányával emelkedik az előirányzat és 10 év alatt tervezik visszaépíteni a honvédelmi képességeket - jelezte.

Leszögezte azt is, hogy a kormány katonai szállítógépeket fog vásárolni, ami egyebek mellett a missziókhoz szükséges.



Soltész: az ellenzék letagadja a fejlesztéseket



Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az ellenzék hazudik és letagadja a fejlesztéseket: folyamatosan nő a gazdaság, a bérek és a fejlesztések. Kiemelte, hogy az egészségügyben 102 milliárd forinttal emeli a kormány az előirányzatot, amelyből egyebek mellett népegészségügyi szűrőprogramokat, kórházi beruházásokat, béremeléseket és eszközbeszerzéseket valósít meg.

Arra a felvetésre, hogy a kormány a gazdagoknak kedvez, azt válaszolta: ma 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, két év alatt nagyot emelkedett a minimálbér, a családok támogatására szánt keret pedig 1900 milliárd forint lesz, ami több mint duplája a volt szocialista kormány előirányzatának. A csok-ra 226 milliárd forintot terveztek jövőre, szemben azzal, hogy az MSZP megszüntette az otthonteremtési kedvezményeket és devizahitelbe "hergelte" az embereket - jegyezte meg.

Az államtitkár kiemelte a bölcsődék kiemelt támogatását, amely mások mellett az édesanyák munkába állását is segíti, továbbá az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést és a nyugdíjemeléseket.



Fidesz: a javaslat elősegíti a kistelepülések felzárkózását



Vitányi István (Fidesz) értékelése szerint a költségvetési javaslatban megjelennek a családtámogatásra, foglalkoztatás növelésére és az életszínvonal emelésére vonatkozó kormányzati alapelvek.

Kifejtette, hogy az önkormányzatok 2937 milliárd forintból gazdálkodhatnak, s többletforrást kapnak egyebek mellett beruházásokra, a bölcsődék finanszírozására, a kistelepülési polgármesteri illetményekre.

A kormánypárti politikus szerint az esélyegyenlőséget javítja, hogy 2 milliárd forintos többlet lesz a szolidaritási hozzájárulásban, amely elősegíti a kistelepülések felzárkózását.

Kiemelte azt is, hogy a köznevelési területen jut forrás a szakképzettséggel kapcsolatos feladatokra és a béremelésre, s egyre többen jogosultak az ingyenes étkeztetésre.

Vitányi István egyetértett azzal, hogy a munkaerőhiány csökkentése érdekében változtatások szükségesek a közfoglalkoztatás területén.

Mint mondta, az önkormányzatok finanszírozásának legfőbb célja a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a hiány nélküli gazdálkodás erősítése.



MSZP: a fiatalok külföldre mennek



Tóth Csaba (MSZP) értékelése szerint a büdzséjavaslat nem javítja a fiatalok helyzetét. Kifejtette: az érintettek 43 százaléka tart az elszegényedéstől, 37 százaléknak pedig nincs jövőképe.

Az ellenzéki politikus szerint az oktatásnak alapvető feltételeket kellene teljesíteni ahhoz, hogy jól képzett munkaerő jelenjen meg a kutatás-fejlesztésben, amelyet a gazdasági növekedés egyik alapjának tart.

Tóth Csaba bírálta, hogy nőtt a külföldön tanuló magyar diákok aránya és évente 30 ezren távoznak az országból, elsősorban a fiatal korosztályból. Emiatt a következő 10 évben óriási probléma lehet például a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv) a generációváltásban, ezért kormányzati beavatkozás szükséges - mondta.

A szocialista politikus szóvá tette azt is, hogy a Vállalkozz Itthon Fiatal programban lassúak a kifizetések és problémás a szerződéskötés.



Banai: érdemi előrelépések voltak a kkv-knál



Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára Soltész Miklós szavait megerősítve közölte, hogy a korábbi zárszámadásokkal és a mostani számokkal nehéz vitatkozni. Kifejtette: a statisztikák szerint a minimálbért kereső kétgyermekesek reáljövedelme 2002 és 2010 között 8,7 százalékkal csökkent, míg 2010 és 2018 között 79,7 százalékkal nőtt. A különbségek jól láthatók a gyermek nélküli, egy, vagy több gyermekesek esetében is.

Azt is mondta, hogy mindenkiben van félelem az elszegényedéstől, ugyanakkor a munkahelyek és a reálkeresetek is folyamatosan bővülnek. Az államtitkár szerint a diákok külföldi tanulmánya nem magyar specialitás, vannak erre uniós programok és fontos is az ilyen jellegű tapasztalatszerzés. A kulcs, hogy utána hazajöjjenek - emelte ki, példaként hozva, hogy ezt szolgálja a lakástámogatási rendszer és a családok kedvezményei.

Banai Péter Benő a kkvk-król szólva jelezte, hogy a noha vannak még feladatok, léptek a megerősítésük érdekében, egyebek mellett a kata és a kiva, mint legegyszerűbb adózási rendszer bevezetésével, s folyamatosan emelkednek a nekik szánt támogatási források is.