A napirend előtti felszólalásokat követően letette képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP), aki a Rubovszky György halála miatt megüresedett mandátumot tölti be. Ezzel képviselők létszáma 199-re egészült ki.

A parlament 115 igen és 49 nem szavazattal elfogadta az őszi ülésszak munkarendjét.

Döntöttek arról is, hogy házszabálytól eltéréssel már kedden szavaznak a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló ötpárti határozati javaslatról, valamint a büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos szigorításáról. Jóváhagyták azt is, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaljon és szavazzon a Ház a településkép védelméről szóló jogszabályok módosításáról.

A parlament úgy döntött, hogy nem függeszti fel L. Simon László (Fidesz) mentelmi jogát. A parlament arról is határozott, hogy 100 ezer forinttal csökkenti az LMP-s Szél Bernadett és Hadházy Ákos esedékes tiszteletdíját.


Interpellációk



MSZP: miért nem építik meg a 26-os elkerülő utat?


Gúr Nándor (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy nem épült meg a 26-os elkerülő út, pedig az érintett térségben, a Sajóvölgy egyes településein eközben naponta több mint 15 ezer autó halad át. A szmogtérkép alapján ez az egyik legszennyezettebb térsége az országnak - hangsúlyozta.

A Fidesz ígéretet tett arra, hogy 2016-ra elkészül a szakasz, de ezt az ígéretet nem váltották be, sőt 2022-ig egyetlen fillér sincs a megvalósításra - emelte ki. Miért gátolják, hogy az út megépüljön - tette fel a kérdést.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a térségben a szocialista-liberális kormányok egyetlen méter utat sem építettek.

A közelmúltban hozott kormányhatározat rendelkezik arról, hogy megépítik a Miskolc-Kassa utat és ezzel visszaadják az északkeleti térség hiányzó alapvető gerincútját - emlékeztetett.

A választ a képviselő nem fogadta el, de a Ház 111 igennel 36 nem ellenében megtette ezt.


Jobbik: csökkennek a K+F források


Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor szakít a kormány az olcsó munkaerőre építő politikával, mikor támogatja a kutatás-fejlesztést valós programokkal? A képviselő hangsúlyozta, hogy a tudásalapú társadalmak magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és jobb életszínvonalat garantálnak polgáraiknak. Magyarország viszont még a térségben is az utolsók között van az innováció vonatkozásában - tette hozzá. A kormány 2016-ban harminc százalékkal csökkentette a K+F forrásokat, a kutatóhelyek száma pedig több mint 17 százalékkal esett vissza 2013-hoz képest - hangsúlyozta.

A válaszadó Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a képviselő megpróbálja elferdíteni a valóságot. A hitelminősítők álláspontjára hivatkozva közölte, hogy a Standard and Poor's augusztusban stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadósság kilátásait. A magyar gazdasági növekedés az EU élmezőnyébe tartozik, a foglalkoztatási adatok is a negyedik legjobban az unióban, ezek nem a leszakadást jelzik - szögezte le.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette ezt 111 igennel 29 nem ellenében.


LMP: a béremelés tönkreteheti a kisvállalkozásokat


Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a kormány a tavalyi évig versenyelőnynek gondolta az alacsony béreket. Tavaly ősz óta viszont - legalábbis szavakban - fordult állt be, de a béremelések során nem vették figyelembe a kisvállalkozók teherbíró- és alkalmazkodóképességét - közölte. A minimálbér 23, a garantált bérminimum 37 százalékos növelését a 7,5 százalékos járulékcsökkentés nem tudja kompenzálni, ezért kisvállalkozók kerülnek a tönk szélére - fogalmazott. A kormány tehát úgy kezdett bele a szükséges béremelésekbe, hogy azzal tönkreteszi a hazai kis- és közepes vállalkozásokat - összegzett a politikus.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a képviselő hozzászólásában több ellentmondás is volt. Az LMP egyébként nem szavazta meg azokat az adócsökkentéseket, amelyeket a kormány a parlament elé hozott, ahogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló jogszabályokat sem - hangsúlyozta. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók is azt bizonyítják, hogy a béremelések ellenére is növekszik a munkahelyek száma - hangsúlyozta.

A választ a parlament fogadta el 112 igennel, 24 nem és egy tartózkodás ellenében.


Fidesz: milyen jogi csaták várhatók a kényszerbetelepítés megakadályozására?


Vas Imre arról beszélt, hogy a magyar kormánynak tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így a schengeni egyezményt is, ami egyértelműen rendelkezik arról, hogy meg kell védeni az unió külső határait. Azt azonban soha nem lehet elfogadni, hogy más döntsön a magyar embereken kívül arról, kikkel akarnak együttélni. Szerinte a kvótaperben hozott ítélet az első lépés, Brüsszel szintet lép és felpörgeti a belepítési programot. Mint megjegyezte: most már kötelező és állandó elosztásról beszélnek, felső létszám nélkül. Azt kérdezte: milyen jogi csatákat kell megvívnia a kormánynak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

Völner Pál államtitkár közölte: az ítéletet a magyar komány tudomásul veszi, bár számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. Ha a bíróság elfogadta volna az érveket és megsemmisíti a kvótáról szóló határozatot, felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, így újult erővel lépnek fel az egyes tagállamok ellen. Mint mondta, a következő csatára a bizottsággal kerül majd sor. A képviselő a választ elfogadta.