Nemzetközi egészségügyi egyezmény: nem kell megismételni a sárgaláz elleni védőoltást


Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár expozéjában elmondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai 7. mellékletének - a sárgaláz elleni védőoltással kapcsolatos - módosítását be kell illeszteni a magyar jogrendbe, ehhez a parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást, amit a kormány javaslata tartalmaz.

Az új rendelkezések értelmében a sárgaláz elleni védőoltás egész életre szóló védettséget biztosít, azaz nem kell tízévente megismételni az oltást védettség fenntartásához.

Az előterjesztést a Fidesz-, az MSZP- és a Jobbik-frakció felszólaló képviselője is támogatta.

Latorcai János levezető elnök ezután lezárta az általános vitát.


Nemzetközi magánjog



IM: a javaslat rendezi, mikor járhat el magyar bíróság


A külföldi határozatok könnyebb elfogadását is lehetővé tenné az új nemzetközi magánjogról szóló kódex, amely a többi közt rendezné annak kérdését is: mikor járhat el a magyar bíróság, és mely ország szabályokat kell alkalmaznia - mondta a törvényjavaslat ismertetésekor Kecsmár Krisztián, az igazságügyi tárca államtitkára.

Kijelentette: a nemzetközi vonatkozású ügyek szabályainak egyetlen kötetben rögzítése a jogalkalmazók dolgát is könnyíti, a többi közt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőkét, a gyámhatóságét gondnoksági ügyben vagy az anyakönyvi szervekét az apaság megállapításakor.

A szabályozás felülvizsgálatát - amelyet 2015 óta egy erre a célra felállított szakértői testület végezte - az uniós jogi környezet változása is indokolta.

Az államtitkár a javaslat újdonságai között emelte ki, hogy az nagyobb teret biztosít a feleknek a jogválasztásban. Mint mondta, ahol nem indokolt ezt szigorúan előírni - ilyen például a családjog - , ott a bíróság megválaszthatja, mely ország joga áll közelebb az ügyhöz. Ugyanakkor a kódex - specifikus rendelkezések hiányában - az érintetteket elvezeti az alkalmazandó joghoz.

Az előterjesztés leszögezi azt is: mellőzni kell a külföldi jogot, ha annak alkalmazása súlyosan sértené a magyar jogrendszer alkotmányos alapjait, alapvető értékeit, vagyis az előterjesztés egy eszköz az alkotmányos identitás megőrzésére.

Az államtitkár a lényeges változások között említette a természetes személyek státuszával foglalkozó rendelkezéseket, a legfontosabb gyakorlati problémák között említve a két vagy több állampolgársággal rendelkezők vagy a külföldön élő magyarok családi állásának ügyeit. Mint mondta, sokan önhibájukon kívül rendelkeznek eltérő identitással két államban, mert az egyikben például nem ismerik el a családi állásuk vagy a nevük változását. A változtatás azonban már a másik állampolgárság figyelembe vételét is megengedi, ha ahhoz szorosabb szál fűzi a kérelmezőt.

A családjog területén a leglényegesebb változás a gyermekeket érinti: általánossá teszi a gyermekre nézve kedvezőbb jog alkalmazásának lehetőségét, a házastársak számára pedig lehetővé válhat a jogválasztás a vagyoni viszonyaikat illetően.

Mint elmondta, a javaslat fizetésképtelenséggel összefüggő nemzetközi szabályokat is megállapít a vállalkozásokra nézve.

Az államtitkár kijelentette: a javaslat a bizonytalanságok feloldására és a szerteágazó joggyakorlat tisztázására is hivatott.



Fidesz: 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel az új kódex



Répássy Róbert (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot elmondta, hogy egy 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel az új nemzetközi magánjogi kódex, a módosítást az új polgári törvénykönyv és a nemrég elfogadott polgári perrendtartásról szóló jogszabály is indokolja. Szerinte a határokon átnyúló modern életviszonyok egy rugalmasabb és megfontoltabb szabályozást tesznek szükségessé.

A javaslat főbb céljai közül kiemelte: a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota és családi jogviszonya kapcsán kiszűri a különböző jogrendszerek összeütközése miatti problémákat. Ezt úgy magyarázta, előfordulhat, hogy az érintetteknek a különböző országokban eltérő családi jogállása, neve van.

Hozzátette: a javaslat több rendelkezése is hozzájárul a gyermekek legfőbb érdekeinek érvényre juttatásához, valamint a vállalkozásokat érintő olyan újításokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését.

Répássy Róbert az újítások között említette, hogy általános jelleggel rögzítik, a törvény szabályait csak az olyan jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az EU közvetlenül alkalmazandó joga vagy nemzetközi megállapodás hatálya nem terjed ki.

Kitért arra, névviselés esetén lehetőség lesz a jogválasztásra, vagyis az érintettek az általuk preferált jog alapján kaphatnak nevet. Hozzátette: a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a sértett - korlátozott esetben - választhatja annak az államnak a jogát, amelyben érdekszférájának középpontja van.

Elmondta, ha a felek a szerződésben valamely állam polgári törvénykönyvére, például az olaszra hivatkoznak, az az ügy többi körülményének figyelembe vétele mellett arra utaló magatartás, hogy közöttük az olasz jog alkalmazására hallgatólagos megállapodás van.