MSZP: emelkedett az államadósság összege


Gúr Nándor (MSZP) arra mutatott rá, hogy tavaly év végére a 2010-eshez képest mintegy hétezer milliárd forinttal emelkedett az államadósság összege.

Azt is kifogásolta, hogy 2016-ban a beruházások nagysága több mint 10 százalékkal esett vissza a megelőző évhez képest.

A gazdaság szerkezete szerinte ingatag lábakon áll, a régióban a magyar növekedési adat volt a legrosszabb - fogalmazott. Ha nincsenek uniós források, akkor most nem 2,2 százalékos növekedésről beszélhetnénk, hanem arról, hogy a GDP csökken - jelentette ki.

Kifogásolta a forráskivonásokat az egészségügyből, az oktatásból, a szociális ellátás rendszeréből. Kijelentette azt is: nem látszik a meghirdetett bürokráciacsökkentés, az állam magán nem spórol, csak az embereken.

Azt is sérelmezte, hogy a kabinet a rendkívüli kormányzati intézkedések vagy az országvédelmi alap forrásait, több mint 200 milliárd forintot kontroll nélkül használt fel.


MSZP: a növekedés ellenére csökkentek a szociális kiadások


Korózs Lajos (MSZP) arra mutatott rá: mintegy 1100 milliárd forinttal nőtt a nemzeti össztermék, a szociális ellátórendszer mégis lényegesen kevesebb forrással számolhatott. Munkanélküliek ellátására, szociális szolgáltatásokra jutott kevesebb.

Csökkent a családi pótlékra fordított összeg, ahogy a gyermekgondozást segítő ellátásra és a gyetre is kevesebbet fordítottak tavaly a tervezettnél.

Sorolta a kifogásolhatóan nyújtott szociális ellátásokat, azok keretösszegének csökkenését, a többi között a közgyógyellátásra vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre tért ki. Kitért a járási hivataloknál adható szociális támogatásokra is, mondván: százas nagyságrendben vannak olyan települések, amelyek rendkívüli szociális támogatásokat igényeltek a kormánytól, megyénként százmilliós összegre tartva igényt.

A méltányossági nyugdíjemelésről közölte: a legtöbb embernek nincs tudomása arról, hogy van ilyen lehetőség. Tarthatatlannak nevezte, hogy kilenc éve változatlan az öregségi nyugdíjminimum, miközben a milliós nyugdíjak lehetőségét megteremtették.


NGM: GDP-arányosan csökkent az államadósság



Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a felvetésekre azt felelte: GDP-arányosan csökkent az államadósság, de mérséklődtek annak finanszírozási költségei is. Nőtt a belső finanszírozás aránya, vagyis a kamatok már nagyobb arányban gazdagítják a magyar családokat, mint a külföldi finanszírozókat.

Kijelentette azt is: mérséklődött a segélyre szorulók száma, a családi kedvezményekkel számítva pedig 7,7 százalékkal emelkedtek a reálbérek.

Az állam működéséről szólva azt mondta: a béremelések az állam működési költségeit növelik, ezért aki az utóbbi emelkedését vitatja, az az adóhatóságnál vagy a járási hivatalokban végrehajtott jövedelemnöveléseket vitatja. A reálnyugdíjak is növekedtek 2016-ban - szögezte le -, és a 10 ezer forintos utalványt az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett tudott kifizetni a kormányzat.


MSZP: továbbra is mélyszegénységben tartják a legelesettebbeket


Teleki László (MSZP) szerint a szegénységben élőket továbbra is mélyszegénységben tartják. Szerinte a kormány a fiatalok kezét is elengedte, életpályákat ígértek, de nincs lehetősége a fiataloknak a kitörésre, arra, hogy tervezni tudjanak.

Felháborítónak tartotta, hogy 130-140 ezer forintot visz haza egy a pályán 15 éve dolgozó pedagógus, de az egészségügyi dolgozók számára sem jelöltek ki megfelelő életutat - mondta. Katasztrofálisnak, fenntarthatatlannak nevezte a gyógyszer-támogatási rendszert.

Emlékeztetett: a nemzetgazdasági tárca havi 350 ezer forintért kötött mentori szerződéseket roma fiatalok segítésére. Számonkérést szorgalmazott amiatt, miért fizetnek ki ennyi pénzt munka nélkül? Szerinte Farkas Flóriánnak minden olyan forrást odaadtak, "amit el tudott tüntetni", de nem hasznosult.

Azt szorgalmazta, hogy a romák felzárkóztatását szolgáló források olyan szervezetekhez kerüljenek, amelyek tenni is akarnak a probléma kezeléséért, mert ha a kabinet továbbra is azon az úton halad, amelyen eddig, a cigányság ezentúl is csak segélyből tud majd élni. Felszólította a kabinetet: ne Farkas Flóriánok keresztül próbálják rehabilitálni a cigányságot.

Hiányolta az integrációs programokat és kijelentette: a roma önkormányzatok kezét elengedte a kormány. Az adatok kozmetikázásának nevezte a foglalkozatási mutatókat, mert szerinte a közfoglalkoztatásba kerültek a legtöbben, ahonnan nem tudnak továbblépni. Szerinte a felnőtt szakképzésről megfeledkezett a kabinet. Mit akarnak tenni azokkal, akik szakmát akarnak tanulni? - kérdezte.

Hiányolta a területi önkormányzatok forrásait is, mondván: ezek valójában nem is létező köztestületek, hiszen nincs forrásuk, programokat sem tudnak elindítani.


Jobbik: kérdés, mennyire politikai indíttatású a jelentés


Szilágyi György azt mondta: megkérdőjeleződik, a jelentés mennyire szakmai és mennyire politikai indíttatású. Utalt arra, hogy az ÁSZ politikai lejárató akciókhoz is hajlandó a nevét adni az utóbbi időkben, ami eddig nem volt jellemző. Szerinte nagyon sok igazság van Teleki László, szocialista képviselő felszólalásában, Farkas Flórián egy bűnöző, de Kolompár Orbán is az volt, ő is ellopta a fejlesztési forrásokat. A kormány mellett a cigányságnak is óriási a felelőssége van, hogy olyan vezetőket ültessenek a pozíciókba, akik a rendelkezésre álló forrásokat megfelelően használják fel. Ha valaki bűnöző, nem elnöki kegyelmet kellene számára osztogatni, hanem le kellene csukni - fogalmazott.