Legfőbb ügyész: csökken a bűncselekmények száma


A bűncselekmények számának további csökkenéséről számolt be Polt Péter legfőbb ügyész a parlament előtt. Bár a regisztrált bűncselekmények száma 3,8 százalékos emelkedést mutatott 2016-ban, amikor meghaladta a 290 ezret, ez egy húszezer részcselekményből álló Zala megyei csalássorozat eredménye.

Tavaly a korábbinál kevesebb, 100 ezer regisztrált bűnelkövetőt tartottak nyilván - folytatta. Közölte azt is: 122 ezer ügynél vizsgálták 2016-ban, hogy alkalmasak-e a vádemelésre, és az ügyszám több mint felében ezt meg is tették, míg 11 százalékában a nyomozás megszüntetéséről döntöttek, 8 százalékában annak elhalasztásáról, 3,6 százalékában közvetítői eljárásról.

Több mint 28 ezer ügyben az ügyész a hagyományos vádiratot nyújtotta be, 15 ezer ügyben gyorsított módszert alkalmazott, további 18 ezerben a tárgyalás mellőzésére tett indítványt.

Az időszerűségre vonatkozóan jó eredményként értékelte a legfőbb ügyész, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés 30 napon belüli befejeződött, a 90 napot pedig mindössze öt ügyben lépték túl.

Polt Péter szerint nagy jelentősége volt a célvizsgálatoknak is, ezek közül a korrupciós bűncselekményekre vonatkozókat emelte ki.

A legfőbb ügyész javuló váderedményességről számolt be, az érték tavaly 97,5 százalékos volt - mondta.

Fontos változásnak ítélte, hogy míg korábban emelkedett a hatályon kívül helyezés a másodfokú eljárásokban, tavaly azonban ezen esetek száma 20 százalékos csökkenést mutatott.

Mérsékelten növekedett az elsőfokú ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseik száma. Közölte azt is: a büntetések kiszabásával kapcsolatban nem voltak elégedettek, azok összességében enyhének tekinthetők - állapította meg.

A bűnösen szerzett vagyon elvonására szolgáló vagyonelkobzást az egyik legfontosabb intézménynek nevezte, amely további bűncselekményeket előzhet meg.

2016-ban az ügyészek több mint ötezer keresetet nyújtottak be, legtöbb esetben civilek ellen, a tevékenységüket beszüntető eljárásokat kezdeményeztek. Emellett a környezet- és természetvédelem érdekében, valamint az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatt is számos eljárást indítottak. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, a jogvédelem ellátásában növekvő számú feladatról számolt be.

Közölte azt is: tavaly tevékenyen részt vettek az igazságügyi tárca fontos kodifikációs feladataiban. Országgyűlési képviselők számára 77 írásbeli, 3 szóbeli választ igénylő, valamint 13 azonnal kérdésre válaszoltak.

Intenzívnek nevezte az ügyészség nemzetközi kapcsolatait, gazdálkodását pedig stabilnak ítélte, de beszámolt arról is: folytatják a korábban megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket.


KDNP: az ügyészség megfelelt az időszerűség követelményének


Vejkey Imre (KDNP), a javaslatot előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke, azt mondta: a beszámoló részletesen tájékoztatja a Házat az ügyészség büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladataival, a törvényességi felügyeleti ellenőrzési munkájával kapcsolatos munkáról.

Közölte: a bizottság többsége szerint az ügyészség az időszerűségnek is megfelelve végezte a tevékenységét. Ezt mutatja szerinte, hogy az ügyek 84 százalékában 30 napon belül befejeződött az ügyintézést.

Bírálta, hogy ellenzékiek a vitában erősen kifogásolható stílusban kértek számon egyes konkrét ügyeket a legfőbb ügyésztől. Ezekre nyilván nem kaphattak választ - fogalmazott. Közölte: arra nincs lehetőség, hogy képviselők megrendeljenek nyomozásokat, vádemelést, vagy hogy felelősségre vonják az ügyészt egy konkrét döntéséért. Leszögezte: a beszámolónak általános tendenciákról, a feladatok elvégzéséről kell szólnia.


Fidesz: jó munkát végzett az ügyészség



Vitányi István (Fidesz) szerint 2016-ban jó munkát végzett az ügyészi szervezet. Szólt a büntetőjogi és közérdekvédelmi tevékenységről, a nemzetközi együttműködésről és a migráció ügyészségre gyakorolt hatásáról is.

A legfontosabb célok között említette az időszerűség javítását, az egyéniesített büntetések kiszabásának elérését. A korrupció, a terrorizmus és a pénzmosás elleni fellépés érdekében egy külön főosztályt is létrehozott a szervezet - hangsúlyozta.

Az összes vádemelés csaknem 30 százalékában tettek tárgyalás mellőzésére indítványt, és a vádlottak több mint 88 százaléka esetében az így hozott végzés jogerőre is emelkedett - hangsúlyozta.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggésben duplájára emelkedett a kiutasítások száma - ismertette, és a pozitívumok között említette, hogy az ügyészség gyorsan reagált a kihívásra. Közölte azt is: a regisztrált embercsempészek száma a felére csökkent a 2015-öshöz képest.

Szerinte az ügyészség a pénzmosással kapcsolatos eljárásokra is nagy figyelmet fordított. Javult az együttműködés a Terrorelhárítási Központtal, a készenléti rendőrséggel vagy a titkosszolgálatokkal - mutatott rá -, és a Központi Nyomozó Főügyészség több szervezete is kiemelten foglalkozik a korrupcióval.

Elismerően szólt az ügyészség nemzetközi tevékenységéről is, együttműködésről az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal.