TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (közbeszerzés, kárpótlás)

Belföld, 2016.05.24

A szocialista felszólaló a közbeszerzési törvény módosításának visszavonását javasolta, a Jobbik és az LMP pedig egy Andy Vajna filmiparfejlesztésért felelős kormánybiztoshoz köthető céggel hozta összefüggésbe az előterjesztést annak keddi parlamenti vitájában. Ezt követően a Ház megvitatta a kárpótlással összefüggő törvények módosítását.



MSZP: vonják vissza a közbeszerzési törvény módosítását


Józsa István (MSZP) a közbeszerzési törvény módosításának visszavonását javasolta, mert szerint "a gombhoz akarják varrni a kabátot". A benyújtás körülményeit is rendhagyónak nevezte, azt ugyanis az uniós pénzek felhasználásáért felelős miniszter egyéni képviselői indítványként terjesztette a Ház elé.

Bírálta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által kartellezés miatt elmarasztalt cégeket a jövőben nem kell kötelezően kizárni a közbeszerzésből, ezt a képviselő túl nagy kiskapuként értékelte, amellyel nem csak a hivatkozott bankok jutnának lehetőséghez.

Utalt egy korrupciós kutatásra, amely szerint jelenleg kétszer nagyobb az esélye van annak, hogy "lopnak a közbeszerzési eljárás során", mint hét évvel ezelőtt.

Emellett nagyobb transzparenciát várt a túlárazások elkerülése érdekében azon eljárások esetében, ahol a jövőben nem kellene közbeszerzést alkalmazni, holott az uniós támogatás mértéke meghaladja a 25 millió forintot.


Jobbik: azok nyernek a közbeszerzéseken, akiket a Fidesz akar


Apáti István, a Jobbik vezérszónoka bírálta, hogy ezentúl nem kötelező, hanem csak választható kizáró ok lenne egy közbeszerzésből egy korábbi kartellezés.

Vagyis ha az ajánlatkérő egy "sanda egymásra kacsintással" úgy dönt, nem alkalmazza a kartellezés miatti kizárást, akkor kartellezők is részt vehetnek sokmilliárdos közbeszerzési eljárásokban - fogalmazott.

Kiemelte, hogy egy "Andy Vajnához köthető kartellezéssel" kapcsolatos versenyfelügyeleti határozat másnapján nyújtották be a javaslatot.

Vajon nem "Vajna papától" érkezett a megrendelés? - tette fel a kérdést, gyanúsnak minősítve a történteket.

Apáti István szerint "innentől csak egy lépés", hogy azt mondják, nincs is szükség közbeszerzésre, úgyis azok nyerik el a pénzt, akiket a kormányoldal akar.

Frakciótársa, Szilágyi György arról beszélt, hogy fontos lenne az átláthatóság a közbeszerzési szabályozásban, ám az elmúlt hat évben inkább negatív tendencia figyelhető meg, amit a mostani javaslat is erősít.


LMP: felháborító a javaslat


Schiffer András, az LMP vezérszónoka felháborodottan visszautasította a törvényjavaslatot. Emlékeztetett, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által Európa legszigorúbb közbeszerzési törvényének nevezett, tavaly hatályba lépett magyar jogszabályt nem először módosítják.

Ő is arról beszélt, hogy az előterjesztésnek - amely a közbeszerzéseknél nem kötelező, hanem csak választható kizáró okká tenné a kartellezést - a május 10-ei benyújtása előtti napon derült ki: a versenyhivatal rajtakapott több vállalkozást kartellezésen az MTVA pályázata kapcsán.

E cégek között volt egy olyan is, amely Andy Vajnához köthető - tette hozzá.

Az LMP frakcióvezetője ezért úgy látja: a módosítás arról szól, hogy ha valaki "jó fideszes", megbocsátható neki a kartellezés, ha valaki viszont "rossz fideszes vagy nem fideszes", akkor az ajánlattevő alkalmazza majd a kartellezés miatti kizárást.


Zárszó



Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a vitát. Az előterjesztők nevében a fideszes Mengyi Roland úgy reagált: az indítvány mögött a magyar vállalkozások és a magyar pénzügyi közvetítőrendszer érdekei állnak, valamint a gazdaságba bevonható unió források kifizetésének gyorsítása, egyszerűsítése.


Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról



Fidesz: cél a kárpótlási folyamatok lezárása



Völner Pál (Fidesz) előterjesztőként arról számolt be, hogy a rendszerváltás óta 27 ezer földárverést tartottak, ennek során 765 ezer 445 jogosult jutott összesen 2 millió 145 ezer 824 hektár földhöz. Jelezte ugyanakkor, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkezők a hatályos jogszabályban foglaltak ellenére a gyakorlatban hét éve nem tudnak tulajdont szerezni, megakadt a folyamat.

Emellett a földek hasznosítása sem valósulhatott meg - tette hozzá.

A kormánypárti politikus célként jelölte meg, hogy mind a szövetkezet vagy jogutódja tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületek, mind az állami tulajdonú kárpótlási célú földek felszabaduljanak és elérhetővé váljanak, és hosszú idő után le lehessen zárni a kérdést.

Ennek eredményeként az érintett földek állami tulajdonba kerülnek, rendeződik a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzete, egyúttal lehetővé válik a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban - magyarázta a kormánypárti politikus, aki a javaslat támogatására kérte a parlamentet.



Kormányzati igen



Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormány nevében a régóta húzódó folyamat lezárása mellett foglalt állást, és támogatásáról biztosította az egyéni képviselői indítványt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!