MSZP: beruházások maradhatnak el a módosítás miatt


Józsa István (MSZP) szerint beruházások maradhatnak el a javaslat elfogadása után. Lehetségesnek ítélte, hogy a hatályos jogszabály nem nyújt kellő védelmet a kisvállalkozásoknak a nagy, tőkeerős cégekkel szemben, de a politikus erre az előterjesztésben sem látott garanciát. Hozzátette: az elmúlt években annyi kisbolt létesült, ahány bezárt.

Szerinte megfelel a térségben tapasztaltaknak az, hogy a kiskereskedelmi forgalom 60 százaléka a nagyáruházakban bonyolódik le.

Józsa István azt mondta: tartósan veszteséggel működő nagyáruházra nem látott példát, szerinte ez idegen a cégek üzletpolitikájától. A hatásvizsgálatokat is hiányolta az előterjesztés mögül, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyáruházak több embert alkalmaznak, mint a kisebbek, a nagyobbak emellett kedvezőbb árakat és stabilabb minőséget nyújtanak, így szerinte a vásárlók járnak rosszabbul.

Hangsúlyozta: ha hatályba lép a javaslat, versenyelőnybe kerülhetnek bizonyos láncok, ezek közül a CBA-t, a Coopot és a Reált emelte ki.



Jobbik: a javaslat nem ad választ a problémára


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: egyes multicégek ezermilliárd forintnyi profitot visznek ki az országból, elkerülve az adót. Kérdésesnek tartotta, hogy a javaslat orvosolná ezt a problémát.

Úgy véli, megkésett a szabályozás, a fővárosban például már megtörtént a belváros "plázásítása", ellehetetlenítve a kisvállalkozásokat.

A politikus a többi közt a helyben termelt élelmiszerek preferálást hiányolta az előterjesztésből, és szerinte arra is választ kellene adni, hogy a multinacionális cégek miért kezelik másképp a magyarországi beszállítóikat, mint a nyugat-európaiakat.

Arra sem lát garanciák, hogy a nagyobb üzletek a keletkező terheiket nem hárítják át a vásárlókra.

Elemi érdeknek nevezte a magyar kis cégek erősödését, ugyanakkor kijelentette: a nagyvállalatok nem fogják elhagyni az országot.


LMP: nem a kitűzött célt szolgálja a javaslat


Sallai R. Benedek (LMP) szerint a nemzetközi élelmiszerláncok kiszorításának céljával pártja egyet tudna érteni, de a jogszabály nem ezt szolgálja. Úgy látja, a fogyasztók túlnyomó többsége az olcsó termékeket keresi, az előterjesztés így nem kedvez nekik. Szerinte amíg a magyar élelmiszer-termelés nem erősödik meg úgy, hogy minden élelmiszerláncban megjelenhessen, addig legitimációs problémák vannak a javaslattal.

Bírálta, hogy vissza-visszatér a 400 négyzetméteres méretkorlát a kormányoldal előterjesztéseiben, mint mondta, a plázastop és a vasárnapi zárva tartás esetében is az ez alatti üzletméretet preferálták. Feltette a kérdést: kinek az érdekét szolgálja a javaslat? Úgy ítéli meg, hogy nem a szolgáltatás színvonalának emelkedését eredményezi, hanem még veszélyezteti is, több cég ugyanis elhalasztja fejlesztéseit. Bírálta azt is, hogy nem tudható: hogyan hat a javaslat a foglalkoztatásra vagy a nyereségességre.


Szelényi: ezt csinálták a bankokkal és az energiaszolgáltatókkal is


Szelényi Zsuzsanna (független) azt mondta, nem először látják ezt a folyamatot, mert a kormányzat korábban ezt csinálta a bankokkal, az energiaszolgáltatókkal és a trafikokkal. Először hatalmas különadót vetettek ki rájuk vagy egy brutális szabályozást vezettek be, amitől csökkent az értékük, hogy az állam vagy hozzá közel állók olcsón felvásárolhassák őket.

Nemcsak az a gond - tette hozzá -, hogy a Fidesz-közeli vállalkozások fölözik le a hasznot, hanem az is, hogy a lakosság drágábban jut termékekhez vagy szolgáltatásokhoz. Ha a boltok bezárnak, akkor a nagy áruházláncok dolgozóinak egy része utcára kerül majd.


A kormány célja a monopóliumok letörése


Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár zárszavában azt mondta, a kormány legfontosabb célja a javaslattal a monopóliumokkal szembeni fellépés azért, hogy a magyar fogyasztók a lehető legversenyképesebb áron juthassanak hozzá a különböző termékekhez.

A kabinet képviselője riasztónak nevezte, hogy az ezredforduló óta évente mintegy ötszáz kisebb üzlet szűnt meg Magyarországon. Glattfelder Béla szerint ezért a nagyobb üzletek szankcionálási lehetőségét ezen kisebb üzletek védelme szempontjából kellene értékelni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány javaslata nem jelent többletkiadást az üzleteknek, így a fogyasztóknak amiatt nem kell áremelkedéstől tartaniuk.

Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a javaslat általános vitáját.


Napirend után


Egyetlen napirend utáni felszólalóként az LMP-s Sallai R. Benedek a 27 éve elhunyt Rockenbauer Pál természetjáróra, televíziós szerkesztőre emlékezett.


Sneider Tamás ezt követően bezárta a Ház e heti ülését. Az Országgyűlés jobbikos alelnökének tájékoztatása szerint a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját, várhatóan újabb háromnapos ülést tartanak.