Vita a közhasznú alapítványokat érintő törvénymódosításról


Előterjesztőként Németh Szilárd (Fidesz) ismertette azt a törvényjavaslatot, amellyel tájékoztatása alapján lehetővé válhat, hogy amennyiben egy közhasznú alapítványnál nem lelhetők fel az alapítók, akkor a helyileg illetékes önkormányzatoknak kijelölhetnek egy gazdasági társaságot az alapító jogok gyakorlására.

Soltész Miklós civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a kormány nevében támogathatónak nevezte a változtatást.

A szocialista Bárándy Gergely úgy fogalmazott, Németh Szilárd javaslata egy "erőből átvitt bosszú" akar lenni a csepeli munkásotthont üzemeltető alapítvány megszerzésére, amit nem támogatnak.

Hasonlóan vélekedett a jobbikos Szávay István, aki szerint a javaslat a kormány civil szervezetekkel szemben indított "keresztes hadjáratának" újabb állomása.

Az LMP véleményét Schmuck Erzsébet ismertette és úgy fogalmazott, az indítványt a Fidesz "újabb zsákmányszerzésének" tartják, amivel most a közhasznú alapítványok a célpontjai.

Szabó Szabolcs (független) azt mondta, megint egy olyan előterjesztés van a Ház előtt, amelyik egy egyedi eset miatt próbál jogszabályt módosítani. Feltette a kérdést, felmérte-e valaki, hogy emiatt viszont hány alapítványt fog érinteni a törvényi változás?

Kijelentette, hogy egy általa megfoghatatlan ok miatt a csepeli Fidesz "egyfajta kommunista fészeknek tekinti" a munkásotthont, ezért készült az indítvány. Megjegyezte, hogy a munkásotthon "igazából soha nem volt" önkormányzati tulajdonban.

Sneider Tamás levezető elnök az általános vitát lezárta.

Németh Szilárd (Fidesz) a hozzászólásokat úgy minősítette, hogy azokat az információhiány és a napi politikai szándék vezette. Kijelentette, hogy az alapítói jog az önkormányzatnál lenne jó helyen, mert annak van rálátása az intézményre.

A jogszabály garancia arra, hogy a munkásotthont és a kulturális vagy szociális intézményeket fenntartó alapítványok az önkormányzatokkal együttműködve egy új perspektíva elé állítsák ezeket az intézményeket - fogalmazott.



Nem követelnék meg az amatőr sportolók szerződéses jogviszonyát


Bánki Erik (Fidesz) a sportról szóló törvény módosításának vitájában azt mondta, indítványa alapján az amatőr sportolóknak nem lenne minden esetben kötelező szerződéses jogviszonyt létesíteniük ahhoz, hogy sportrendezvényeken részt vehessenek. Innen kezdve egy egyesületi tagság is elég ahhoz, hogy a sportolók a hazai vagy nemzetközi versenyeken elindulhassanak - közölte. A sportági szakszövetségeknek viszont meghagynák azt a lehetőséget, hogy az amatőr szerződés meglétét előírják, de erre nem köteleznék őket a törvénnyel.

Azok az amatőr sportolók, akik nem tagjai egyesületnek az országos sportszövetségtől kaphatnának versenyengedélyt - sorolta tovább a módosításokat.

Az országos szakszövetségeknek eddig a reklámszerződések megkötését mindig a közgyűlésekkel kellett jóváhagyatniuk, de ezt a kompetenciát tovább lehetne delegálni az elnökségre - ismertetett egy újabb javasolt változtatást.

Simicskó István sportért felelős államtitkár azt mondta, hogy a módosítás az amatőr sportolói szerződés megkötésének szabályait módosítja. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség esetében például évente 200 ezer ilyen szerződést kell kötni, ami hihetetlen nagy teher.

A sportkormányzat a javaslatot alapvetően támogatja, ugyanakkor olyan módosítást javasolnak, amelyik valamennyi sportszövetség esetében fenntartja a szerződés megkötésének lehetőségét - jelentette be.

Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, látszólag jelentéktelen a törvénymódosítás, ugyanakkor az több százezer, zömében fiatal ember életét befolyásolja. Párttársa, Mesterházy Attila zavarónak nevezte, hogy a kormány szektorsemleges megoldást javasol, de az indoklás csak a futballt emeli ki. A politikus szerint a javaslat nem előremutató, mert korlátozhatja a sportegyesületeket.

Szávay István (Jobbik) az ülésnapon való részvételből korábban kizárt Szilágyi György helyett olvasta fel annak hozzászólását. Úgy fogalmazott, hogy az indoklásban található érvelés nem támasztja alá a normaszöveg módosítását.

A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy az országos sportági szakszövetségek esetében a bevételek jelentős részét eredményező hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokra vonatkozó egy évnél hosszabb szerződéseket ne a közgyűlés, hanem az ügyvezetést ellátó szervezet hagyja jóvá - közölte. "Ceterum censeo, cigánybűnözés márpedig létezik" - zárta szavait.

Mesterházy Attila erre reagálva ügyrendi felszólalásában azt mondta, ha az ülésvezetés konzekvens, akkor Szávay Istvánt is ki kell zárni, mint korábban a hasonló kijelentést tevő Szilágyi Györgyöt és Novák Elődöt.

Sneider Tamás levezető elnök azt felelte, az ülésvezetés nem konzekvens, mert ő máshogy ítéli meg "ezt a szót, ezt a kriminológiai fogalmat", mint a korábbi levezető elnök és nem zárja ki a képviselőt a felszólalásokból.

Bánki Erik az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, nem törlik el a sportági szakszövetségek esetében az amatőr szerződések megkötésének lehetőségét, csak a szövetségek kezébe adják az erről szóló döntést. A közgyűlés összehívásáról szóló könnyítést ki lehet terjeszteni az egyesületekre is - mondta.

Arra is kitért, hogy azért a labdarúgás szerepel elsősorban az indoklásban, mert az igazolt sportolók kétharmada labdarúgó.

Ezt követően Sneider Tamás az ülésnapot lezárta, és hétfőre összehívta az Országgyűlés következő ülését.