Az iráni-iraki helyzet ügyében Orbán Viktor kiemelte: amennyire katonák biztonságban lehetnek, annyira a magyar katonák biztonságban vannak Irakban.

A kormányfő közölte, rakétatámadások érték azokat a katonai bázisokat, ahol amerikai katonák tartózkodnak, és ezek között van olyan, ahol magyar katonák is vannak, de egyikük sem sérült meg.

Egy magas rangú katonai vezetőt vezényeltek a helyszínre, ő már megérkezett, és átvette a csapatok irányítását - ismertette.

Orbán Viktor hangsúlyozta: minden feltétel adott a katonák azonnali evakuálására, ha ez szükséges. A döntést kormányközi megállapodás kérdésének tekintik. A magyar katonák iraki állomásoztatásának jogi alapja, hogy a magyar kormánynak megállapodása van az iraki kormánnyal, hogy ott katonák tartózkodhatnak, és amíg az iraki kormány nem mondja fel a szerződést, Magyarország teljesíti a kötelezettségeit - mondta a miniszterelnök.

Megjegyezte: a külügyminiszter pénteken részt vesz az európai uniós külügyminiszterek tanácskozásán, ahol igyekeznek közös európai álláspontot kialakítani a kérdésben.

A miniszterelnök közölte azt is: jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar-szerb határon, ezért a kormány úgy döntött, megnöveli az ott szolgáló katonák és rendőrök számát.

Elmondta, a határszakaszon a napi illegális határátlépési kísérletek száma meghaladta a százat.

Arról is tájékoztatott, hogy ha szükséges, a V4-ek azonnal segítenek a határvédelemben, Magyarország pedig haladéktalanul segít Macedóniának egy rendőri kontingenssel.

Orbán Viktor jelezte, hogy a török hatóságok adatai szerint tavaly 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba, ami 2018-hoz képest 70 százalékos növekedést jelent. Radikálisan megnőtt a Görögország felé igyekvő migránsok aránya, a balkáni útvonalon is emelkedett a migrációs nyomás, és mivel a rossz idő miatt a Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül vezető útvonal egyre nehezebben járható, így egyre többen jönnek a magyar-szerb határhoz - fejtette ki.

Gazdasági témákra kitérve a miniszterelnök kijelentette: a foglalkoztatás és a bérek növekedését is folytatni akarja a kormány, mert a szegénység felszámolásának nincs más útja. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, 2010-hez képest több mint 800 ezerrel többen dolgoznak. Varga Mihály pénzügyminisztertől azt kérte, hogy a foglalkoztatási arányban Magyarország érje utol Csehországot.

Hozzátette: a bérek 82 hónapja folyamatosan nőnek.

Kiemelte azt is, hogy a bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb.

A miniszterelnök célul tűzte, hogy az ő kormánya legyen az, amely felszámolja a szegénységet Magyarországon. Idézte az unió adatait, amelyek szerint 1,3 millió emberrel kevesebb szegény van Magyarországon, mint korábban.

Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy újabb településeket vonnak be a legszegényebb falvak helyzetének javítását célzó programba.

Közölte: 2019-ben minden idők legtöbb beruházása érkezett Magyarországra, és az újonnan létrejött magyar munkahelyek 38 százalékát ázsiai beruházások adták, ami a keleti nyitás stratégia visszaigazolása. A magyar gazdaság az egyik legversenyképesebb gazdaság Európában - tette hozzá.

Úgy látja, 2020 izgalmas év lesz. A magyar modell lényegi elemekben különbözik az eurózóna országaitól, így például az adórendszert, a beruházás-ösztönzést, a versenyképességet segítő intézkedéseket vagy a szociálpolitikai megközelítést illetően. A magyar modell eddig sikeres volt, de közben az eurózóna országai is növekedtek, ami most megváltozik. 2020-ban az eurzóna növekedése megáll, ezért kérdés, hogy így is működik-e a magyar modell - mutatott rá.

Mint mondta, a pénzügyminiszter szerint külön gazdaságvédelmi akcióterv nélkül nem lehet azt a célt elérni, hogy legalább 2 százalékkal magasabb legyen a növekedésünk az európai átlagnál. Az akcióterv részleteit a februári évértekelőn ismerteti - fűzte hozzá.

Kérdésre közölte: Magyarország nem áll készen az euró bevezetésére, ez nincs napirenden, de folyamatosan vizsgálják a kérdést.

Az egészségügy helyzetére kitérve kijelentette: véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának. A kormányfő hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék súlyos jelentést fogadott el a kérdésről, az adósságfelhalmozás nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás.

Ezt a gyakorlatot fel kell számolni, egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot - hangoztatta, hozzátéve: ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására - közölte.

Orbán Viktor kitért arra: átcsoportosítják a fejlesztési forrásokat, és az első helyre teszik a kórházi várók, kórtermek és az azokhoz kapcsolódó szociális helyiségek felújítását.

Megjegyezte: fontos cél az egészségügyi szakdolgozók és nővérek megtartása, ezért 2,5-3 év alatt 72 százalékos béremelést kapnak.

(folyt.)