Potápi Árpád János a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán kiemelte: nagy segítséget jelentett, hogy többféle módon lehetett megállapítani, ki a magyar, és ezáltal sokkal árnyaltabb képet lehetett kapni a népszámlálás során. A Kárpát-medencében 2021-22-ben lezajlott népszámlálások határozzák meg a következő időszakra a nemzetpolitika irányvonalát - fűzte hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta: 2010 óta a magyar kormány nemzetegyesítésre törekszik az élet minden területén, és amit tesznek, áthatja a nemzetben való gondolkodás.

Kitért arra, hogy a csökkenő demográfiai adatok világtrendnek tekinthetők. Ez jellemezte az elmúlt negyven évben a magyarságot is, s az ebből fakadó gazdasági, társadalmi és egyéb problémákat meg kell oldani - tette hozzá.

Kijelentette: az a cél, hogy a negyvenéves csökkenés ütemét meg tudják törni, és utána azt a növekedés felé fordítsák.

Mint mondta, először az emberek szemléletében kell változást elérni, hogy még több gyermeket vállaljanak. Ez igaz - ha eltérő mértékben is - a magyarság minden részére - jegyezte meg.

A nemzet alapja a család, számítanak a fiatalokra és a gyermekekre, egyáltalán nem mindegy, hogy a demográfiai adatok mit mutatnak - fogalmazott Potápi Árpád János.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója rámutatott: húsz éve nem született ilyen alapos feltérképezése a szlovákiai magyarságnak, erre alapozva zajlanak majd a jövőben a különböző kutatások.

Harrach Gábor elemző arra figyelmeztetett: vészesen közeledik az a határérték, ami már elméletben sem teszi lehetővé a magyarság szlovák parlamentbe történő bejutását. A felvidéki magyarság esetében jelentős részben az asszimiliációra vezethető vissza a csökkenés, a természetes fogyás és az elvándorlás mellett - közölte, hozzátéve: várhatóan rövid időben belül nem a magyarság lesz a legnépesebb kisebbség Szlovákiában.