Rétvári: hat év alatt 54 százalékkal csökkent az ötvennél több órát mulasztó diákok száma

Belföld, 2017.02.04

Hat év alatt 54 százalékkal csökkent az iskolában ötvennél több igazolatlan órát mulasztók száma - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére.

Rétvári Bence az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: 2015/2016-ban 5996 volt az ötvennél több igazolatlan órát mulasztók száma. Az első rendelkezésre álló adathoz képest - ami a 2009/2010-es tanév folyamán 13 046 volt, a különbség 7050 - ami 54 százalékos csökkenést jelent.

Rétvári Bence szerint a csökkenés annak köszönhető, hogy bevezették azt a szabályt, miszerint 50 igazolatlan óra után fel kell függeszteni a családi pótlék folyósítását.

A parlamenti államtitkár kitért arra is: az igazolatlan mulasztás a végzettség nélküli iskolaelhagyást megelőző figyelmeztető jel. Ezért a megelőzés érdekében mielőbb szükséges feltárni a hiányzás mögött álló okokat és megtalálni azt a segítséget, mellyel megfelelő támogatás nyújtható a tanulónak a tankötelezettség teljesítése érdekében. A hatályos, közelmúltban bevezetett rendelkezésekkel a tárca szándéka ezen, megelőzést szolgáló beavatkozások erősítése.

Az iskola köteles a szülőt és - a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri - rögzítette.

Hozzátette: a köznevelési intézmény további jelzéssel él a szülő, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal felé abban az esetben, ha az igazolatlan mulasztás a 10 órát, a 30 órát, illetve az 50 órát eléri. A gyermekjóléti szolgálat a köznevelési intézmény bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető körülményeket és a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, így például az iskolai hiányzások mögött álló okok feltárását és a szükséges támogatást kívánja elősegíteni, hogy 2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör (választható munkakörként) is bekerült a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé. A hátrányos helyzetű tanulói arány figyelembe vételével 2016 januárjától az intézményeknek lehetőségük nyílik ezen szakemberek foglalkoztatására - jelezte Rétvári Bence.

Megjegyezte: 2016 novemberében bevezették a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert. Ennek segítségével a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számára nyújtott, az iskolai előrehaladást segítő támogatás kellő időben és strukturált formában történhet a megelőzés érdekében. A korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer azokra a helyzetekre és fejlesztést igénylő területekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek a lemorzsolódás elkerülésében segíthetnek - közölte a parlamenti államtitkár.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!