A tanulmányban, amelyet a központ hétfőn juttatott el az MTI-hez, a szakértő kifejtette: a szövetségnek továbbra sincsenek ellenségei, de a jelenlegi bizonytalan időben szükségét látja védelmi és elrettentő képességei megerősítésének. A bizonytalanság egyik fő okát a NATO Oroszország magatartásában látja.

További lényeges elemként emelte ki a kutató, hogy kulcsfontosságú megegyezés jött létre a NATO és az Európai Unió között, Magyarország szempontjából pedig fontos, hogy a szövetség szerepet vállal Európa (tengeri) határainak védelmében.

Tálas Péter emlékeztetett: a NATO legtöbb tagállama már hosszú idő óta azt sürgette, hogy a szövetség tegyen komoly lépéseket védelmi képessége hitelességének bizonyítására. A lengyel fővárosban pénteken és szombaton megtartott csúcstalálkozó hosszú évek óta az első olyan NATO-csúcs volt, ahol a szövetség komolyan foglalkozott az elrettentés politikájával és döntéseket is hozott ennek megvalósítására. E döntések legfőbb nyertesei azok az országok - Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország -, amelyek a 2008-as orosz-grúz háború óta legfőbb szószólói a NATO megerősítésének.

A kutató szerint a csúcs egyik másik fontos törekvése és célja a szövetség egységének demonstrálása volt a külvilág felé. Bár a NATO hivatalosan fenntartja azt az álláspontját, hogy nincsenek ellenségei, és tevékenysége nem irányul más államok ellen, a jelenlegi bizonytalan időkben szükségét látja tagállamai biztonsága megerősítésének. Az állam- és kormányfők varsói nyilatkozata világossá teszi azt is, hogy e bizonytalanság egyik fő okát a szövetség - a terrorizmus, közel-keleti és észak-afrikai események mellett - Oroszország magatartásában látja a Krím annexiója, Kelet-Ukrajna destabilizálása, az orosz haderőnek a NATO határainál tapasztalható provokatív magatartása és Oroszország szíriai beavatkozása miatt. A szövetség továbbra is párbeszédet kíván folytatni Oroszországgal és építő jellegű kapcsolatokra törekszik Moszkvával - amikor Oroszország cselekedetei ezt lehetővé teszik - és nem akarja Oroszországot provokálni, de úgy látja, kénytelen megerősíteni a keleti szárnyát.

Az elemző kiemelte: sokan a NATO-n belüli változás komoly jelének tekintik azt is, hogy hosszú évek óta a varsói csúcstalálkozó volt az első, ahol a főtitkár nem a védelmi kiadások emelésére szólította fel a szövetség tagállamait, hanem már bejelenthette, hogy 2016-ben 3 százalékkal emelkedett a NATO védelmi költségvetése.

Arra is kitért Tálas Péter, hogy a varsói találkozó egyik legfontosabb döntése az, hogy "előretolt rotációs jelenléttel" négy zászlóaljharccsoportot (összesen 4000 katonát) helyez el Lengyelország és a három balti NATO-tagállam területén, így erősítve meg a szövetség keleti szárnyát. A főtitkár a mostani csúcson bejelentette azt is, hogy az "állandó rotációs jelenlétnek" - amellyel a szövetség formálisan nem szegi meg a 1997-es NATO-orosz megállapodást arról, hogy nem telepít állandó katonai támaszpontokat az új tagállamok területére - időben nincsenek határai. A zászlóaljharccsoportokat több nemzet alkotja, a Lengyelországba telepítettet az Egyesült Államok, a litvániait Németország, a lettországit Kanada, az észtországit pedig Nagy-Britannia vezeti.

A szakértő közölte: a NATO keleti szárnyának megerősítése keretében Magyarország - más országokhoz hasonlóan - katonai vezetési pontot, vagyis olyan parancsnoki struktúrát hoz létre a területén, amely felkészülten várja, ha NATO-erőket kell idehozni Magyarország védelme érdekében.

A kutató felidézte: Varsóban kulcsfontosságú megegyezés jött létre a NATO és az EU között. Azt, hogy a két szervezet kapcsolata jelentős hangsúlyt kap a csúcstalálkozón, már előrevetítette, hogy a NATO meghívta az EU vezetőit. Az aláírt közös nyilatkozat stratégiai partnerségként definiálja a múltban a biztonság és védelem területén gyakran rivalizáló két szervezetet, és a korábbiaknál szorosabb együttműködést ígér.

Tálas Péter kiemelte: a NATO a terrorfenyegetés és a szövetség terrorizmus elleni fellépése kapcsán két fontos döntést hozott. Egyrészt a 2016 utáni időszakra meg kívánja hosszabbítani a szövetség kiképzési misszióját Afganisztánban, másrészt katonai és terrorellenes kiképzési missziókat kíván indítani az Iszlám Állam elleni harc támogatása érdekében Irakban, Líbiában és Tunéziában.

Az elemző közölte: nyilatkozatot adott ki a NATO-Ukrajna Bizottság is, amely megerősítette, hogy a szövetség támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletében a nemzetközi jogot, vonja vissza a Krím bekebelezéséről hozott döntését és tartózkodjon az Ukrajnával szembeni agresszív lépésektől. Felszólította továbbá a minszki megállapodásban előírt tűzszünet betartására és a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatásának beszüntetésére. Az ukrán vezetést - elismerve eddigi erőfeszítéseit - a reformok következetes végrehajtására biztatta.