Révész Máriusz (Fidesz) közlése szerint az ülésen felvetették, nagy lehetőség rejlik abban, hogy a diaszpórából kilenc-tíz hónapra cserediákok érkeznének Magyarországra, akiket itteni családok fogadhatnának be, és helyben járnának iskolába.

A kormánypárti politikus annak a véleményének adott hangot, hogy egy ilyen program iránt jelentős érdeklődés mutatkozna a többedik generációban diaszpórában élő, magyar származású fiatalok között, az pedig, hogy ezek a diákok középiskolás korukban egy évig Magyarországon tanulnának, nagymértékben segítené a nemzethez kötődésüket.

Révész Máriusz szólt arról is: jelzik a felsőoktatási államtitkárnak a burgenlandi magyarok képviselőitől érkezett felvetést, amely szerint az Ausztriában német-magyar érettségit szerző fiataloktól a magyar főiskolák, egyetemek különbözeti vizsga letételét kérik, és emiatt sokan inkább a szomszédos országban tanulnak tovább.

Megemlítette: a Magyar Nyelvstratégiai Intézettel arról egyeztettek: hiányzik a magyar mint idegen nyelv elsajátításához szükséges internetes tananyag, holott erre világnyelveken és a szomszédos országok nyelvein is szükség lenne.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt emelte ki, "komoly pénz és akarat kell ahhoz", hogy megőrizhessék a magyar nyelvet a szórványban élők felnövekvő nemzedékei, míg a népesedési kérdésekkel kapcsolatban azt emelte ki, a biztos megélhetés segítheti a gyermekvállalást.

Az ellenzéki politikus azt mondta, ez a probléma a szórványmagyarságnál fokozottabban jelentkezik, mint Magyarországon vagy Európa más területein; a legtöbb esetben pedig gazdasági eszközökkel lehet beavatkozni a helyzet javításáért.

Ha az anyaország tud támogatást nyújtani, ebben is sikereket lehet elérni - mondta a szocialista képviselő.