M. T.T.: Minden természeti folyamat, így a földtani folyamatok is az időben játszódnak le, ebből következően, van jellemző időbeli viselkedésük, sebességük. A földrengések hátterében a földkéreg folyamatos függőleges és vízszintes irányú mozgása áll. Azaz a Föld legfelső rideg, törékeny burka a bolygó teljes területén, így a Kárpát-medencében is, szakadatlanul, bár – emberi léptékkel tekintve – rendkívül lassan vándorol. Érthető, ha a különböző irányban mozgó óriási kőzettestek egymásnak feszülése eredményeként néha valamelyik eltörik, így felszabadítva az egymásnak torlódás során felhalmozódó energiákat. Ilyenkor pattannak ki a földrengések. Az állandó mozgás, állandó egymásnak feszülés, állandó energia felszabadulás logika alapján azt gondolhatjuk, hogy a Földön lényegében mindenhol, lényegében állandóan „reng a föld”, ami így is van. Ugyanakkor ezek a rengések rendszerint igen kis energiákat szabadítanak fel, s ezeket a rengéseket a legérzékenyebb műszereinkkel sem tudjuk detektálni. A felszabaduló energia szempontjából az a döntő kérdés, hogy nagyobb energiájú rengésből

mindenhol sokkal (exponenciálisan) kevesebb történik. Így adott területen rendszerint ritkák azok a rengések, melyek emberi módszerekkel érzékelhetők. Az, hogy mennyi idő telik el két detektálható rengés között, és mekkora a jellemző maximális felszabaduló energia, már az adott területi geológiai tulajdonságaitól függ. Az eredeti kérdésre válaszolva mindebből az következik, hogy Magyarországon és a régióban egyáltalán nem fordult elő gyakrabban földrengés mostanában. A földrengések hátterében zajló földi dinamika jellemző időbeliségével összevetve a néhány hónapos megfigyelési időszak elhanyagolhatóan, szinte értelmezhetetlenül rövid.

M. T.T.: Az előző kérdésre adott válaszból két dolog következik. Egyrészt a Föld minden részén előfordulnak az emberek által is érzékelhető földrengések – hol gyakrabban, hol ritkábban, hol kisebbek, hol nagyobbak. Magyarországon most épp egy ilyen időszak van, ha nem épp most lett volna, akkor lett volna 20 éve, vagy 30 év múlva – a lényeget tekintve ez

teljesen mindegy. Másrészt, mivel kisebb rengésből sokkal több van, mint nagyobb energiát felszabadítóból, érthető, ha az érzékelő műszerek pontosságának javulása akár nagyságrendekkel több földrengés detektálását teszi lehetővé. A sajtó szerepére válaszolva: a média feladata elsősorban a hír gyártása és annak eladása. Jelenleg a földrengések eladható hírnek bizonyultak a média szakemberek számára.

M. T.T.: A fentiek alapján a Föld minden pontján mindig reng a föld. A lényeges különbség például Magyarország és a közismerten földrengés veszélyes Japán között a geológiai környezet tulajdonságaiban, s az ebből következő két legfontosabb mérhető, vagy inkább becsülhető paraméterben van. E paraméterek egyike a jellemző felszabaduló energiák gyakoriságára, a másik az adott nagyságú rengések között eltelő időre vonatkozik. Míg hazánkban a nagyobb energiájú rengések valószínűsége rendkívül csekély és a visszatérési idő nagy, Japánban gyakoribbak a nagy energiájú rengések és a közöttük eltelő időintervallum is rövid.

M. T.T.: A már elhangzottak alapján egyértelmű, hogy a túlnépesedés és a környezetszennyezés sokkal rövidebb ideje tartanak annál, hogy a millió éves léptékben zajló geológiai, geodinamikai folyamatok megváltoztatására hatásuk lehessen. Mindazonáltal ismerünk emberi hatásra kipattanó földrengéseket is, melyeket a mélyfúrásos bányászati aktivitás (szénhidrogén, ivóvíz, geotermikus energia), esetleg felszín alatti mesterséges üregek beszakadása vált ki. Nyilvánvaló a kapcsolat a Föld rohamosan növekvő népessége, a növekvő nyersanyag-, energia- és vízigény, valamint a mesterségesen indukált földrengési kockázat között. Ezzel együtt a Békés megyei rengések hátterében aligha ezek az ipari tevékenységek állnak.

M. T.T.: Mivel a szeizmológiai mérési adatok egyértelmű értelmezése alapján a Szarvas környéki rengések fészke 15–20 km mélységben volt, s az emberi tevékenységhez köthető földrengések mindig sekély, 5 km-nél kisebb mélységben pattannak ki, a kérdéses aktivitás hátterében nyilvánvalóan természetes okok húzódnak. Bár a Kárpát-medence földrengések szempontjából a Föld nyugodt területei közé tartozik, a nagyléptékű mozgások régiónkat is érintik. Afrika északi irányú mozgása az Adriai-tenger környékét és hazánk területét is ÉK felé tolja, s nekifeszíti a Kelet-Európát felépítő merev, rideg kőzetlemeznek. Ennek a mozgásnak és az ebből következő alakváltozásnak volt a következménye az elmúlt évek több Zágráb környéki földrengése, valamint az elmúlt hetek hazai rengései is.