A Belügyminisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében idézte a tárcavezető előző napi felszólalását.

Azt írták: a belügyi tanácson ismét napirendre került a kötelező kvóta, amelyet Magyarország határozottan elutasít.

Felhívták a figyelmet arra: az illegális bevándorlókat nem behozni és szétosztani kell Európában, hanem kivinni innen őket. Az Európát sújtó migráció nem csökken, az olasz kikötők megnyitását követően és a balkáni migrációs útvonalon egyre súlyosabb a helyzet, a magyar határon újra nő a migrációs nyomás. A migráció egész Európa biztonságát veszélyezteti, ezért nem szabad újabb "meghívókat" adni az afrikai és kelet-ázsiai bevándorlóknak.

Az EU migrációs és menekültügyi politikájának jövőjéről szóló vita során Magyarország képviselője ráirányította a figyelmet arra, hogy az új jogalkotási ciklusban az uniós migrációs és menekültpolitika kialakításakor célként kell kitűzni az illegális migráció megállítását, az illegális határátlépők és a menekültügyi rendszerekkel visszaélők visszaküldését, valamint a harmadik országokkal való hatékony együttműködést.

A magyar kormány álláspontja szerint a migrációs válság kirobbanása óta uniós szinten nem biztosították a megfelelő jogi és eljárási kereteket. Magyarország továbbra is elutasít mindenfajta kötelező kvótára vonatkozó kezdeményezést és hangsúlyozza, hogy a legális migráció a tagállamok nemzeti kompetenciájába tartozik - olvasható a közleményben.

Az EU belső biztonságának jövőjéről szóló vita során a magyar delegátus egyetértett azzal, hogy az informatika és a technológia rohamos fejlődése következtében a rendészeti szerveknek is új eszközökre, módszerekre van szükségük. A rendészeti szerveknek már a kezdeti szakaszban részt kell venniük a technológiai fejlesztések folyamatában, és ebben az uniós ügynökségeknek - különösen pedig a budapesti székhelyű Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (CEPOL) - kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie.

A tanácskozáson a miniszterek áttekintették a rendészeti, a határőrizeti és a menekültügyi szervek információs rendszerekhez való hatékony hozzáférését biztosító úgynevezett uniós interoperabilitási csomagot. Magyarország az első tagállamok között kezdte meg a szükséges jogalkotást és fejlesztést - írták a közleményben.

Kitértek arra: az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 2019. december 4-én lép hatályba.

Magyarország a kezdetektől ösztönzi, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) biztosítson támogatást a tagállamoknak és a harmadik országoknak az EU felé irányuló illegális migráció elleni fellépés során, ugyanakkor a Frontex mandátumának megerősítésével nem sérülhet a tagállamok szuverenitása, és az ügynökség megerősítése nem veszélyeztetheti a tagállamok határvédelmi feladatainak ellátását - tették hozzá.