Ukrajnai háború - Orbán Viktor: a brüsszeli vezetők szerint előbb-utóbb katonákat is kell küldeni a háborúba (2. rész)

Belföld, 2024.04.19

    Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van. Kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyekben a közvéleményt alakító tényezők - leginkább a média, az egyetemek, a kutatóintézetek, az alapítványok és persze a politikusok - egyszínűvé váltak, és nagyjából ugyanazt mondják.

Példaként említette, hogy ha kinyit két német újságot, egy bal- és egy jobboldalit, a fontos kérdésekről pontosan ugyanazt fogja olvasni.

Ma egy olyan "véleményúthenger" uralkodik Nyugat-Európában, amelyet a magyarok el sem tudnak képzelni, és ez párosul a mindennapi elnyomás jelenségeivel - értékelt Orbán Viktor.

Azt mondta, egy dolog, hogy betiltanak egy kampányindító rendezvényt, de a mindennapi életben egy egyszerű melós a munkahelyén ha például a migrációról olyat mond nyíltan, ami nem vág egybe a hivatalos állásponttal, lehet, hogy másnap nincs állása. Ez nem túlzás - tette hozzá.

Nem tehetsz ki akármit a Facebookra, következményei lesznek. Ha eltér a véleményed a kijelölt központi véleménytől, annak következményei vannak - mutatott rá.

A brüsszeli rendezvényüknél nemcsak arról volt szó, hogy betiltották, hanem arról is, hogy megfenyegették a szállodásokat. A cateringcég vezetőjének feleségét felhívták, "nyíltan megfenyegették őket, hogy ha ők hajlandók enni adni vagy kávét adni, vagy odaadni a helyiséget, annak a mindennapi életben nem látványos politikai, de az ő számukra nagyon fontos negatív következményei lesznek" - hívta fel a figyelmet.

Magyarországon, ha a nyilvánosságban az ember véleményt akar formálni valamiről, akkor kap egy konzervatív meg egy liberális olvasatot, és nem okoz gondot, ha bárki nyíltan elmondja a véleményét. Legfeljebb nem értenek vele egyet, de Magyarország nem tart ott, hogy a véleményéért valaki szankciókat szenvedjen el. A Nyugat viszont már ott tart - tette hozzá Orbán Viktor.

A migrációról elmondta, sokan azt állítják, a Soros-terv nem létezik, pedig Soros György maga írta le hatpontos tervét 2015 szeptemberében.

Hozzátette: ebben az áll, hogy minden évben be kell engedni egymillió migránst Európába, ennek finanszírozására az EU vegyen fel hitelt, bocsásson ki kötvényt, azon országokban pedig, ahonnan migránsok érkeznek, hozzunk létre biztonsági zónákat, hogy el tudjanak jutni Nyugat-Európába.

Le van írva, mi a cél: szétverni Európát a minden évben behozott egymillió migránssal, megváltoztatni a kulturális talapzatát, visszaszorítani a kereszténységet, lenyomni a hagyományos európai értékeket, és egy gazdasági értelemben nagy profitot kínáló masszát, összekevert társadalmat létrehozni Európában - sorolta.

A mai európai helyzetről elmondta, elegáns jogi vitákat folytatnak, de valójában a Soros-terv végrehajtása folyik: az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, menedzselni akarják.

A kormány véleménye ezzel szemben az, hogy senki sem mondhatja meg a magyaroknak, kikkel éljünk együtt - szögezte le.

A migráció kezeléséről szólva elmondta, a szigorítás nem segít, ha ugyanis valami alapvetően rossz, "hiába szigorúskodunk, az nem vezet sehová". A lényege a migrációnak az, hogy szabad-e az ország területén tartózkodnia egy migránsnak, amíg nem bírálták el a kérelmét, ez a kulcsa mindennek - emelte ki.

Figyelmeztetett: hiába lesz a menekültügyi kérelem elbírálásának eredménye negatív, a migránsok soha nem fognak hazamenni, mert a hazatelepítési programok legfeljebb az esetek negyed- vagy ötödrészében sikeresek.

A kulcs az, van-e egy országnak olyan jogrendszere és ereje, hogy kikényszerítse: a menekültügyi kérelmek elbírálására a határokon kívül kelljen várakozni - közölte.

Ha ezt nem mondja ki egy ország, nem tudja megállítani a migrációt - hangsúlyozta, hozzátéve: a nyugatiak ezt nem akarják kimondani.

Hangsúlyozta: az EP-választási kampányban azt szeretnék elmondani az embereknek, hogy bár nagyon sok részkérdés és baj gyötri az európai életet, a legfontosabb kérdés a háború.

"Valójában két út áll előttünk: a békepártiság vagy a háborúpártiság" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal is háborúpárti.

"Mi békepártiak vagyunk, az európai emberek békepártiak. Békepárti többség kell Európában. Ez a választás tétje" - jelentette ki.

Úgy értékelt: minden kitűzött fontos célját - a zöld átmenet megvalósítását, az európai versenyképesség javítását, a migráció kezelését, valamint a béke mint legfontosabb európai érték képviseletét - elbukta a mostani brüsszeli vezetés, ezért nem érdemelnek még egy esélyt.

Hangsúlyozta: a választási kampányban nem spekulálni kell, hanem harcolni: "lőni, tölteni, lőni, tölteni". "Ilyenkor nem okoskodni kell, hanem elő kell venni az eszközöket, és meg kell küzdeni az ellenféllel" - fogalmazott, jelezve, ezért tartanak pénteken a kormánypártok kampánynyitót.

Az európai gazdák demonstrációiról leszögezte: igazuk van, azért lázadnak, mert ma az unió az ukrán oligarchákat és a nagy amerikai cégeket, illetve az ő érdekeiket képviseli az európai gazdákéval szemben.

Úgy értékelt: az ukrán gabonadömping az orosz-ukrán háború egyik nemkívánatos következménye, és miután háborúpárti kormányok vannak Európában, erre sem tudnak nemet mondani, minden eszközzel segíteni akarják az ukránokat, ezzel viszont tönkreteszik a saját gazdáikat.

Magyarország meg tudja védeni a saját piacát, de megtermelt terményeinek felét európai piacokon értékesítette eddig - a legtöbbet Olaszországnak -, és most ezeken a piacokon szorul vissza az olcsó ukrán gabona miatt - fejtette ki.

A helyzetet nagyon súlyosnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az a magyar gazdák megélhetését fenyegeti. Emlékeztetett: a kormány ötpontos cselekvési tervet fogadott el, hogy segítsen a gazdáknak.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!