Laurent Brun, a legradikálisabb szakszervezet, a CGT vasúti ágának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a belső szavazásban résztvevők 94,97 százaléka elvetette a reformtervezetet, ezért arra kérik a kormányt, hogy "hallja meg a vasutasokat". "Amennyiben a kormány elzárkózik, elképzelhető, hogy a sztrájkolók ugyanezt teszik és a konfliktus elhúzódik" - tette hozzá.

A gördülő sztrájknál minden öt napból két napon át tart a munkabeszüntetés, az eredeti tervek szerint június 28-ig tart, de elképzelhető, hogy a szakszervezetek meghosszabbítják.

A kormány és az SNCF vezetősége azt hangsúlyozza, hogy a szavazásnak nincsen jogi ereje, és azért nem legitim, mert a reform nemcsak a vasúti dolgozókat érinti, hanem minden franciát.

A május 14. és 22. között a vasúti ágazati szakszervezetek által szervezett belső szavazásban a közel 140 ezer vasutas közül 91 068-an vettek részt az országban elhelyezett 564 urnánál, ami rendkívül magas részvétel a szervezők szerint.

"Nem lehet reformot végigvinni a legfőbb szakértők és azok ellenében, akiknek a munkájukon keresztül kell majd megvalósítaniuk a reformot" - hangsúlyozta a CGT szakszervezet vezetője. A Sud-Rail azt kéri Guillaume Pepytől, az SNCF elnökétől, hogy "vonja le a következtetéseket a szavazásból és nyújtsa be a lemondását".

A szakszervezetek szerint a dolgozók és a vezetőség között mára nagyon erőssé vált a bizalmatlanság, jóllehet a vita elsősorban nem személyi kérdésekről szól.

A belső szavazást az Air France légitársaságánál tartott hasonló belső konzultáció ihlette, amelynek nyomán május 5-én lemondott Jean-Marc Janaillac, az Air France elnök-vezérigazgatója.

A kormány reformja ellen április eleje óta szakaszosan sztrájkoló vasutasok szerdán és csütörtökön tartanak munkabeszüntetést, ez a 21. és 22. sztrájknap. A vezetőség adatai szerint a munkabeszüntetésben az összes dolgozónak már csak 15, a mozdonyvezetőknek és a jegyellenőröknek 50 százaléka vesz részt. A sztrájk elején 30, illetve 70 százalékos volt az arány. Szerdán a belföldi vonatnak mintegy fele, a nemzetközi járatok kétharmada közlekedik.

A parlament alsóházában április 17-én a jelen lévő képviselők több mint nyolcvan százaléka megszavazta az SNCF reformját előíró törvénytervezetet, amelynek vitája szerdán kezdődik a felsőház illetékes bizottságában. A plenáris ülés elé május 29-én kerül a közel 170 módosító indítvánnyal kiegészült szöveg, amelyről június 5-én tartják a szavazást a szenátusban.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

A szakszervezetek vezetőit két nap múlva fogadja Edouard Philippe miniszterelnök, aki sajtóhírek szerint bejelenti: a kormány két lépésben átvállalja és rendezi az SNCF mintegy 50 milliárd eurós adósságát 2020-ban, majd 2022-ben, és elindít egy 700 millió eurós beruházási programot.

Az IFOP közvélemény-kutató intézet által készített, a Le Journal du Dimanche című lapban vasárnap közölt reprezentatív felmérés szerint a franciáknak már csak 42 százaléka támogatja a vasutasok megmozdulását, egy másik, a Le Monde című napilapban közzétett felmérés szerint a franciák 75 százaléka úgy véli, hogy indokolt a kormány által elindított vasúti reform, s 57 százalékuk úgy látja, hogy a vasutasokat túl sok előny illeti meg.