A fentieken kívül szintén kérdésként merül fel, hogy a visszavonuló cégtulajdonos hogyan, illetve milyen arányban részesítse utódait, gyerekeit a társaság által megtermelt vagyonból. Mi az igazságos és mi az, ami hosszú távon is képes a családi békét megteremteni?

A cél legtöbbször egy olyan működési modell megtalálása, amelyben egyrészt minden családtag a képességeinek és céljainak megfelelően szerezhet jogosítványokat, másrészt pedig biztosítható a társaság sikeres működése a jövőben is. A cikkben sorra vesszük, hogy milyen megoldások képzelhetőek el a generációváltás problémájának felmerülése esetén.

A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő ingyenesen átadja vagyonát vagy annak egy részét egy másik személy, a vagyonkezelő részére. A köztük létrejött szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja, a vagyont kezeli és azt, illetve annak hozamát, a kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.

A magyar jog sajátosságai miatt a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személyének nem kell egymástól elválnia, vagyis lehetőség van arra is, hogy a vagyonrendelő a vagyont „saját magának”, vagy egy általa létrehozott társaságnak, mint vagyonkezelőnek adja át.

Így biztosítható, hogy a vagyonrendelő a továbbiakban is közvetlen kontrollt tudjon gyakorolni a vagyonkezelés körébe átadott vagyon felett.

Mivel a bizalmi vagyonkezelés körébe átadott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdoni köréből, ezért a bvk alapítása meg tudja védeni a vagyont a vagyonrendelővel szemben támasztott esetleges igényekből eredő kockázatoktól. Ugyanakkor, mivel az átadott vagyontárgyak nem kerülnek a vagyonkezelő saját vagyonába sem, ezért az a vagyonkezelő kockázatainak sincs kitéve.

A vagyonrendelő halála esetén a bvk-ba bevitt vagyontárgyak nem képezik a hagyaték részét sem, így bvk létesítésével mind a Ptk. merev öröklési jogi rendszere, mind pedig a hagyatékátadással kapcsolatos adminisztráció is elkerülhető.

A bvk mindemellett több adózási előnyt is biztosít. Lehetővé teszi egyrészt a vagyonrendelő tulajdonában levő vagyontárgyak (például társasági üzletrészek) piaci értékre való felértékelését. Másrészt, egyes feltételek fennállása esetén a bvk adómentességet élvez. Ezen felül a bvk-ba bevitt értékpapírok tartós befektetési számlára is helyezhetők, ezáltal biztosítva a hozam adómentességét magánszemély kedvezményezettek esetén is.

A végrendelet egy egyoldalú nyilatkozat, melyben a magánszemély vagyonának sorsáról rendelkezik halálának esetére.

A végrendelkezőnek lehetősége van egyrészt arra, hogy részarányosan jelölje meg az általa meghatározott örökösök részesedését a vagyonából, de akár az egyes vagyontárgyai jövőbeli tulajdonosait tételesen ki is jelölheti.

A végrendelkezési szabadság korlátja az úgynevezett kötelesrészi igény. Eszerint a törvényes örökösök akkor is jogosultak a nekik a törvényes öröklés alapján járó örökrész egyharmadára, amennyiben esetleg a végrendelet ennél kisebb örökrészt juttat nekik.

Végrendelet egy egyszerű magánokiratban is tehető, feltéve, hogy a végrendelkező teljesíti a végrendelet érvényességével kapcsolatos formális feltételeket. A végintézkedőnek lehetősége van a végrendeletet közjegyzőnél is letétbe helyezni.

A hagyatéki eljárás során történik a végrendeletben foglaltak szerinti vagyonmegosztás. A hagyatéki eljárás során a közjegyző a végrendelet, a jogszabályok és az általa megismert tények alapján rendelkezik a hagyaték megosztásáról az örökösök között.

A hagyaték nagyságától és az örökösök egymás közötti viszonyától függően a hagyatékátadó eljárás akár több évet is igénybe vehet.

A hagyatékátadó eljárás elhúzódásából eredő patthelyzet, valamint a kötelesrészből eredő korlátok bizalmi vagyonkezelés által lehet elkerülhetőek.

Különböző szerződéses megoldásokkal biztosítható, hogy a család tagjai igazodjanak egy közösen kialakított vagyonkezelési feltételrendszerhez. Fontos megjegyezni, hogy ezek a  megoldások eltérő jogi kötőerővel rendelkeznek.

A családi alkotmány a családtagok közötti, inkább erkölcsi jellegű megállapodás, mely rendezi a család értékeit, a családi vagyonkezelés vezérelveit és a családi vagyonra vonatkozó hosszútávú ars politica-t is. Célja a családi elvek, értékek és hosszútávú elképzelések összefoglalása. A családi alkotmány iránymutatásként tud szolgálni a jövőben felmerülő vitás kérdések megoldásához is.

A családi alkotmánnyal szemben, a szindikátusi szerződés egy kényszerítő erővel bíró megállapodás, amit családi cégek vagy egyéb vállalkozások tulajdonosai köthetnek egymással. Ebben lefektetik együttműködésük kereteit, az általuk a társaságnak biztosított szolgáltatásokat, a tulajdonosok jogait a társaságok egyes szerveiben, illetve annak feltételeit, hogy a tulajdonosok hogyan jogosultak saját részesedésükkel rendelkezni, például azt értékesíteni.

A szerződéssel a házasuló felek a Ptk. -tól eltérően kezelhetik házasságkötésüket követő vagyoni viszonyaikat. Bár a polgári jog szabálya szerint a házasságkötés alatt szerzett vagyon a házas feleket 50-50%-ban illeti meg, a vagyonjogi szerződéssel biztosítható a házastársak vagyonának elkülönítése vagy a jogszabálytól eltérő megosztása a házasság időtartama alatt.

A házastársak akár tételesen meg tudják határozni azt is, hogy mely vagyontárgyak kerülnek a közös vagyonukba és melyek azok, amelyek külön vagyont képeznek.

A vagyonkezelő alapítvány a vagyonrendelő által átadott vagyont működteti és kezeli az alapítvány létrehozatalakor megjelölt kedvezményezettek javára.

A családi cégek és vagyoneszközök alapítványba rendelése a családi vagyon egybentartásának és kezelésének világszerte elterjedt és közkedvelt formája. A családi vagyon hosszútávú kezelését egy professzionális szervezet tudja ellátni és ő tud a családtagok részére kifizetéseket teljesíteni.

A vagyonkezelő alapítvány lehetőséget teremt a vagyon piaci értékre történő adómentes felértékelésére, valamint adómentes gyarapítására is.

A vagyon alapítvány részére történő átadásával a vagyonrendelő biztosítani tudja vagyonának védelmét a személyes kockázataival szemben. Másrészt viszont továbbra is kontrollt tud gyakorolni a vagyon működtetése felett az alapító okirat esetleges módosításával és az alapítvány tisztségviselőinek módosításával.  

Fontos megjegyezni, hogy a vagyonkezelő alapítvány létrehozatala és működtetése számos személyi és pénzügyi feltételhez van kötve.

A vagyonkezelő alapítvány minimális induló tőkéje 600 millió forint, amelyet pénzben vagy egyéb vagyoni eszközben kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani.

A vagyont ezt követően a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma vagy vagyonellenőre irányítja. Ezen túlmenően az alapítvány köteles felügyelőbizottságot választani és állandó könyvvizsgálót is megbízni.

 

Érdeklik a céges vagy a magánvagyon-megoldások? Keresse tapasztalt kollégáinkat a lenti elérhetőségeken:

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: info@vagyontervezes.hu