A tanács ülésén részt vett Báger Gusztáv, Gerhardt Ferenc, Kardkovács Kolos, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Parragh Bianka, Pleschinger Gyula és Windisch László.

Közölték: a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.

A rövidített jegyzőkönyvben rámutatnak: 2018 februárjában az infláció 1,9 százalék, míg a maginfláció 2,4 százalék volt. Az infláció és a maginfláció is megfelelt a jegybanki várakozásnak.

A tagok egyetértettek abban, hogy a monetáris politika irányának tartós fenntartása összhangban van a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével, illetve az elemzői és piaci várakozásokkal. A tanácstagok szerint a Fed politikájának várakozások szerint alakuló iránya, valamint az Európai Központi Bank várhatóan továbbra is laza monetáris kondíciói szintén a változatlan jegybanki kamatlábak irányába mutatnak.

Véleményük szerint az eurózóna inflációs alapfolyamatai visszafogottak maradtak, míg a hazai inflációs alapfolyamatok a várakozásoknak megfelelően mérsékeltek és továbbra is elmaradnak a maginflációtól. A tanácstagok szerint a dinamikus béremelkedés inflációt növelő hatása változatlanul mérsékelt maradt.

A tagok megjegyezték, hogy az idei első negyedévben az átlagos kiszorított likviditás meghaladta a monetáris tanács által 2017 decemberében meghatározott 400-600 milliárd forintos értéket. Úgy ítélték meg, hogy a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét rugalmasabban, legalább 400-600 milliárd forintban célszerű meghatározni.

Az MNB két új, nemkonvencionális eszközének bevezetése és a jegybanki kommunikáció hatására 2017 szeptembere óta az eurózónás és régiós hosszú hozamokhoz viszonyított hazai felárak összességében csökkentek. A tanács a monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első fél évében rendelkezésre álló keretösszegét 600 milliárd forintban határozta meg. Ez biztosítja a folytonosságot az első negyedéves 300 milliárd forintos keretösszeggel, és összhangban van a változatlan monetáris iránnyal.

Az első negyedévben az átlagos kiszorított likviditás meghaladta a tanács által 2017 decemberében meghatározott 400-600 milliárd forintos értéket. Értékelésük szerint a célszintnél magasabb kiszorításra volt szükség a laza monetáris kondíciók fenntartásához. A tanács fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a testület a 2018 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A tanács rögzítette, hogy a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A monetáris testület legközelebb 2018 júniusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről.

A tanács a monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első fél évében rendelkezésre álló keretösszegét 600 milliárd forintban határozta meg. A monetáris tanács azt szeretné elérni, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének ne csak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek.

A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. A tanács iránymutatásával összhangban az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható - olvasható a rövidített jegyzőkönyvben.