A tájékoztatás szerint a partnerség legfőbb célja a versenyképesség és a hozzáadott érték növelése az ágazatban, hogy elősegítsék a magyar élelmiszerek térnyerését a magyarországi és a nemzetközi piacokon. A közlemény szerint az együttműködés során a felek válaszokat keresnek a szektort érintő meghatározó kérdésekre is, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható gazdálkodás és a zöld átmenet, a munkaerőhiány, az alacsony fokú integráció vagy az importkitettség.

A magyar agrárkibocsátás 80 százalékát adó négy szakmai szervezet vezetője egyetértett abban, hogy a következő években növelni kell az élelmiszer-termelés és feldolgozás hatékonyságát.

Az MBH Bank tájékoztatása szerint a magyar élelmiszergazdaság részesedése 2 százalék az EU mezőgazdasági kibocsátásából, 1,2 százalék a közösség élelmiszeriparából, míg a tágabb értelemben vett ágazat részesedése 1,8 százalék körül van.

Magyarország részesedése az unión belüli gabonaexportból eléri a 10 százalékot, de a megtermelt áru feldolgozatlanul, alacsonyabb hozzáadott érték és profit mellett hagyja el az országot - írták.

Ismertették: az ágazat jövedelmezősége az EU-szint 90 százalékát, a munkaerő hatékonysága a 45 százalékot éri el, és a hozzáadott érték aránya 20 százalék körüli az élelmiszeriparban.

A most kezdődő vidékfejlesztési program keretében mintegy 1500 milliárd forint jut a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére - idézte a közlemény az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesét, Szabó Leventét.

Ahhoz, hogy ez a stratégiai ágazat megbirkózzon a kihívásokkal, fejlesztésekre, beruházásokra, korszerű banki termékekre van szükség - tette hozzá.