Hangsúlyozta: az év második felében kezdődő magyar uniós elnökség egyik fontos témája lesz ez a kérdéskör.

A tárcavezető az európai gazdaság versenyképességének visszaesését mutató példák közé sorolta, hogy míg 2010-ben világ GDP-jének 22 százalékát adta a kontinens, ez az arány 2023-ra 17 százalékra csökkent, és a következő években 15-16 százalék körül alakulhat. Tizennégy éve a tíz legnagyobb gazdaság közül négy európai volt, jelenleg csak kettő az, és az IMF, valamint a Goldman Sachs előrejelzése szerint 2070-re már csak egy európai gazdaság kerül ebbe a körbe. A világ top 100 vállalatai között 2010-ban még 36 európai cég szerepelt, idén számuk 14-re, a következő években pedig 10 alá csökken - mondta.

Jelenleg a világ pénzügyi központjai közül már egy európai sincs. A kontinensen a gázárak az amerikai szint ötszörösét teszik ki, az áram esetében háromszoros a különbség, mindez az árak normalizálódása után - fogalmazott.

A szabadalmak területén, az unikornisok - az egymilliárd dollárt meghaladó értékű startupok - számában, a globális exportban is megfigyelhető Európa térvesztése. Járműexportban Németország elvesztette vezető szerepét, az elektromos autógyártásban is háttérbe szorultak az európai gyártók, míg chipgyártásban "sehol sem vagyunk" - folytatta.

Az EU sok szempontból válsággal néz szembe, és ha az a kérdés, honnan lesz pénz a versenyképesség helyreállítására, "akkor erre az a válasz, hogy sehonnan" - mondta, hozzátéve, hogy a digitális és a zöld átállás költsége meghaladhatja az 500 milliárd eurót.

Fontossági sorrendben a versenyképesség helyreállítása az ukrajnai háború és a hadiipar fejlesztése után következik - mondta.

Nagy Márton szerint Kína ebben a technológiai átállásban két-három évvel jár az EU előtt: a tisztán elektromos meghajtású autók penetrációja az újautó eladásokban 33 százalék, míg az EU-ban 13 százalék.

Az Európai Bizottság a hagyományos járművek forgalomba helyezésnek tilalmára 2035-ös céldátumot határozott meg, viszont hiányzik az ehhez vezető stratégia, míg Kínában céldátum nincs, viszont létezik stratégia, ami mutatja a két megközelítés közötti különbséget - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: Magyarország több más uniós tagállammal, köztük Németországgal nem támogatja az Európai Bizottság friss javaslatát, hogy a jelenlegi 10 százalékról duplájára, vagy triplájára emeljék a kínai elektromos autók behozatalára kivetett védővámokat.

Véleménye szerint egy ilyen protekcionista intézkedés a verseny ellen megy, deglobalizációs folyamatokat indíthat el, a konnektivitás helyett blokkosodáshoz és kereskedelmi háborúhoz vezet.

A kérdésben várhatóan május végén, június elején szavazhat az Európai Parlament.

A magyar álláspont, hogy fel kell gyorsítani az elektromos autózásra való átállást, és ehhez közös uniós stratégiát kell kialakítani - tette hozzá.

"Hiszünk abban, hogy az európai versenyképesség helyreállítható, de nem ideológiákkal, dátumokkal, hanem stratégiai gondolkodással, a piaci szereplők bevonásával" - zárta beszédét Nagy Márton.