Csepeti Ádám kiemelte, hogy Magyarországon a 2021-es 1,6 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráta az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt 1,3-1,4 százalékra mérséklődött. A kormány eltökélt szándéka, hogy a következő években 3 százalék legyen a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - jelentette ki. Hozzátette, jelenleg az a trend, hogy akik a legtöbbet fordítanak K+F célokra, azok válnak a leginnovatívabbá.

A magyar gazdaságpolitikának azokat a cégeknek a támogatására kell fókuszálnia, amelyek képesek a tudományos eredményekből innovatív, piacképes termékeket, szolgáltatásokat előállítani és azokat a nemzetközi piacra vinni - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a kis és középvállalkozói (kkv) szektornak nem feltétlenül a fizikailag megfogható erőforrásokba szükséges invesztálna, hanem az úgynevezett nem megfogható, nehezem lemásolható eszközökbe. A márkaépítés, a szabadalmi menedzsment, az iparjogvédelem, nemzetközi piacra lépési technikák olyan eszközök, értékek, amelyek a XXI. században a versenyképességet jelentik egy tudásalapú gazdaságban - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

A magyar gazdaság 2013 és 2020 között relatíve egyensúlyi pályán haladt, konjunkturális ciklus jellemezte, ugyanakkor a gazdasági szerkezet az energia- és importigény miatt sérülékeny volt. Ez is hozzájárult 2022-2023-ban az ipari termelés visszaeséséhez, a fogyasztás csökkenéséhez a költségvetési gazdálkodás nehézségeihez - mondta.

Az elmúlt egy - másfél évben a kormány elvégezte az összes gazdasági alrendszer áthangolását, elkészítette az új iparstratégiát és azzal összehangban a Neumann János Kutatás-fejlesztési stratégiát.

Elmondta, hogy az új iparstratégia kiemelt ágazatai közé a járműipar, az egészség- és gyógyszeripar, valamint az élelmiszeripar mellé bekerült az alapanyaggyártás, a kreatív ipar és újra megjelent az IT-ipar. Hozzátette, hogy a geopolitikai környezet miatt a védelmi iparba is jelentős beruházások valósulnak meg. Megjegyezte, arra ösztönzik a magyar vállalkozókat, hogy jelenjenek meg a védelmi ipari beszállítói láncokban.

Prioritásnak nevezte, hogy a helyi képességekkel, helyi erőforrásokkal összhangban legyen mind a tudománypolitika, mind a vállalkozásfejlesztés. Kiemelte a képzett, kompetenciáiban fejlesztett munkaerőre fontosságát.

Fontos területnek ítélte a folyamatmenedzsmentet és a folyamatszabályozást, értékelése szerint ezekkel az eszközökkel jelentősen növelhető a hatékonyság. Felhívta a figyelmet a robotizáció, az automatizáció és a technológiai innovációk elfogadásának fontosságára.

A cél, hogy a kis- és középvállalkozói szektorban az egy főre jutó hozzáadott érték a jelenlegi évi 25 ezer euróról 50 ezer euróra emelkedjen.

Továbbra is alapvető a beruházási ráta magasan tartása, a kormány célja, hogy 2030-ig minden évben legalább 25 százalékos legyen a GDP-arányos beruházási ráta - ismertette a politikus. Hozzátette, hogy a foglalkoztatottság mértékét a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelnék.

A 2030-ig megfogalmazott célkitűzések közül kiemelte, hogy magyar beszállítók a termelési láncokban első körös beszállítók legyenek, és az olyan stratégiai ágazatokban, mint a kiskereskedelem, a logisztika, az építőipari alapanyaggyártás, erősödjön a magyar vállalkozások jelentősége.

Ismertette: a kormány szeretné azt is elérni, hogy megduplázódjon, a jelenlegi 20-ról 40-re emelkedjen az úgynevezett "nemzeti bajnokok" száma és 20 ezerre növekedjen az exportképes kis- és középvállalkozások száma is.