A tájékoztatás szerint a közel 300 milliós projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult ez év június 30-án. A projekt a Széchenyi 2020 keretei között valósult meg; célja az elektromos autók hajtásinvertereinek és energia-ellátó rendszerének optimalizálása volt. A 281 millió forintos projekt megvalósulásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap mintegy 199 millió forinttal járult hozzá.

Az előrejelzések szerint 2025-re nemzetközi szinten az autógyártás jelentős részét olyan autók fogják kitenni, amelyek részben, vagy teljes egészében elektromos hajtásúak. Míg ez a károsanyag-kibocsátást számottevően csökkenti, addig a hálózatra csatlakozó elektromos autók akkumulátortöltői negatív hatással vannak az elektromos ellátó rendszerek feszültségminőségére. Erre vonatkozóan jelenleg nincsenek szigorú előírások, ugyanakkor ezt a hatást minimalizálni kell; erre irányult a Siemens és a BME VIK közös kutatás-fejlesztési projektje is - idézi a közlemény Varjasi Istvánt, a BME docensét, a projekt szakmai vezetőjét.

A projekt keretein belül olyan újfajta eljárásokat kutattak, amelyek kevesebb hálózati torzítást okoznak. Emellett az akkumulátortöltők irányító egységeinek digitális környezetben történő tesztelésére alkalmas szimulátort is kifejlesztettek - közölte Balázs Gergely György, a Siemens kutatási vezetője.

Az együttműködésben résztvevő partnerek a projekt zárása után is tervezik a munka folytatását, legyen szó fejlesztésekről, egyéb együttműködésekről vagy fiatal mérnökök képzéséről. A két és fél éves együttműködés Magyarország kormányának támogatásával, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg. A mintegy 300 millió forint értékű projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult június 30-án - tartalmazza a közlemény.