A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana úgy fogalmazott, hogy a ház nem vár "tűzijátékot" a keddi ülésen, annál is kevésbé, mivel az MNB - jóllehet egyértelműen az inflációs pályától tette függővé, hogy mikortól tervezi a pénzügypolitika szigorítását - meglehetősen toleránsnak tűnik a 3 százalékos központi célszint feletti inflációs ütemekkel szemben.

A vezető elemző szerint ez azt jelenti, hogy a magyar jegybank esetében az inflációs célt a 2-4 százalék közötti tűrési sávként kell értelmezni a 3 százalékos központi célszint helyett.

Az MNB monetáris alapállása ráadásul növekedésösztönző célt is szolgál, így a monetáris tanács valószínűsíthetően inkább a "túl laza" monetáris politikát részesíti előnyben a korai szigorítással szemben - vélekedett a Morgan Stanley főközgazdásza.

Pasquale Diana szerint mindemellett az MNB-nek jelentős mozgástere és rugalmassága van, így "még a közelében sem jár" annak, hogy a monetáris politikában fordulatot hajtson végre.

Az elemző hozzátette: megítélése szerint sokkal valószínűbb a pénzügypolitika módosításának bejelentése egy olyan hónapban, amelyben a kamatdöntő értekezlet mellett új inflációs jelentés is megjelenik, ez pedig márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben esedékes.

A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza szerint mindezek alapján az MNB keddi kamatdöntő ülésének legvalószínűbb kimenetele a piacnak küldött szeptemberi útmutatás megerősítése lesz, annak ellenére is, hogy a reálkamatok Magyarországon a legalacsonyabbak a globális feltörekvő térség egészében.

Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint a monetáris eszköztár szeptemberben ismertetett módosításai sem jelentették önmagukban a monetáris politika komolyabb változását, de nagy jelentőségű az a tény, hogy a monetáris tanács e módosításokat a pénzügypolitika normalizálásának előkészítéseként jelentette be.

A TD Securities vezető londoni elemzője ugyanakkor hangsúlyozta: a monetáris tanács a múlt havi kamatdöntő ülésen is meglehetősen szűkös útmutatást adott arról, hogy a pénzügypolitika normalizálása mikor kezdődhet.

Fage úgy vélekedett, hogy a keddi kamatdöntő ülésen sem valószínű az eddigieknél pontosabb útmutatás a monetáris politika normalizálásának menetrendjére, de a monetáris tanács a közleményben azt ismét jelezheti, hogy a normalizálás közeledik, és a testület esetleg az eddigieknél nyomatékosabb hangvételt is használhat ennek az üzenetnek az eljuttatására.

A TD Securities közgazdásza szerint a jelenlegi monetáris alapállás fenntartásának és a későbbi szigorítás jelzésének valós kockázata az, hogy a piac előbb-utóbb esetleg türelmét veszti, és ha például egy esetleges újabb inflációs meglepetés után a forint a 330 forint/euró szint fölé gyengül, az az MNB-t "inkább előbb, semmint később" a monetáris politika normalizálásának elkezdésére kényszerítheti.

Fage hangsúlyozta: a határidős forintkamatláb-kontraktusok (FRA) jelenlegi görbéjéből az következtethető, hogy a három hónapos BUBOR-ráta a következő hónapokban folyamatosan felfelé tart majd, és 2019 végéig 140 bázisponttal emelkedik.

A közgazdász szerint a TD Securities saját előrejelzése ugyanerre az időtávlatra 120 bázispontos - vagyis a piaci árazásból levezethető ütemnél valamivel kisebb - emelkedésre számít, de erre az előrejelzésére a ház maga is felfelé ható kockázatokat lát.

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza szintén azt emelte ki előrejelzésében, a legutóbbi magyarországi inflációs adatok óta erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások.

Carson hangsúlyozta, hogy a szeptemberben mért 3,6 százalékos tizenkét havi infláció ötévi csúcs volt, és az előrejelzési konszenzust is meghaladta.

A Capital Economics a City elemzői közösségén belül a legagresszívabb MNB-kamatemelési előrejelzést tartja érvényben. A ház jelenlegi várakozása szerint a magyar jegybank az idén még nem módosítja, 2019 végéig azonban 2,50 százalékra, 2020 végéig 3,00 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 0,90 százalékról.