Az elemzők először hangsúlyozták, hogy a várakozásoknak megfelelően, az MNB Monetáris Tanácsa 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot, nem módosította az egynapos betéti és hitelkamatlábakat sem. A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköz a 3 hónapos betétállomány szűkítése.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a jövő év második felétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, a monetáris tanács mégis kiemelte, hogy kész a monetáris kondíciók további lazítására, amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól. Így Suppan Gergely a jövő év második feléig nem számít monetáris szigorításra, akkor is először a nem konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat.

Suppan Gergely szerint a tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel az inflációs nyomás hiányában és a vártnál lassabb növekedés miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Ugyanakkor az idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, amit jövőre feltehetően csak fokozatosan vezetnek ki, míg kamatemelésre a jövő év végéig nem lehet számítani.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a vártnál alacsonyabb infláció és az erős forint a nem konvencionális eszközökkel történő lazítás irányába mutat. Elmondta: az előrejelzésük szerint szeptemberben nem konvencionális monetáris lazítás jöhet, például folytatódhat a három hónapos jegybanki betétből a kiszorítás.

Jelezte: egyre nagyobb az esélye annak, hogy a három hónapos betétet mint irányadó monetáris eszközt az MNB lecseréli valami másra, ugyanis ez egyre jelentéktelenebb szerepet játszik.

Németh Dávid elmondta, hogy a forgatókönyvet felülírhatják a nemzetközi porondon bekövetkező esetleges változások, szigorítások. Kérdés például, hogy a Fed folytatja-e a kamatemelést. A piac kíváncsi arra is, hogy mit lép az Európai Központi Bank, azaz visszafogja-e az eszközvásárlási programját, ami a monetáris feltételek szigorítását jelentené. "Összességében a nemzetközi porondon inkább szigorítás várható, miközben a magyar jegybank egyelőre a lazább feltételek irányába mozdulhat el" - tette hozzá a K&H Bank vezető elemzője.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank Hungary vezető makrogazdasági elemzője 2019 végéig nem számít az alapkamat változtatására, illetve 2018 végéig elhanyagolható esélyét látja annak, hogy a bankközi (3 hónapos BUBOR) kamat emelkedjen, véleménye szerint a jelenlegi 0,15 százalékos szintről még tovább süllyedhet a következő hónapokban.

Az Erste Bank Hungary vezető elemzője utalt arra: ezt az alappályát az írhatja felül - és akkor az MNB kamatemelési lépéskényszerbe kerül - ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a vártnál gyorsabban és agresszívebben kezdi meg a mérlegfőösszegének leépítését, illetve az Európai Központi Bank a vártnál korábban kezdi meg a mennyiségi lazító (QE) programjának kivezetését.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte: a tanács júniusi értékelésében jelezte, hogy "a külső környezet változásával nőttek a lefelé mutató inflációs kockázatok", és megerősítette, hogy "a külső környezet lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz", így a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható. Így változatlan maradt a konklúzió is, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a monetáris tanács "kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával".

Jobbágy Sándor rámutatott: a júliusi közleményt is figyelembe véve, hosszabb ideig, nem csupán 2017 végéig, de még 2018-ban is tartósan változatlan alapkamat valószínűsíthető. A monetáris politika kiállása az alacsony kamatszint mellett változatlan maradt. További nem konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült, és egyelőre a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra - fűzte hozzá - mondta.

Megjegyezte: a jegybanki döntést követő érdemi reakció nem volt, az euró/forint árfolyam a délelőttihez hasonlóan a 306-307-es sávban mozgott.

Az Equilor részéről Varga Zoltán technikai elemző szerint már a közeljövőben előfordulhat, hogy szükség lesz további monetáris lazításra, elsősorban a visszafogott infláció miatt. Úgy vélte, fontos változás volt, hogy az előző ülésen az inflációs cél fenntartható elérésének várható időpontját kitolták, már 2019 elejére várják a döntéshozók. A jelenlegi laza monetáris politika a korábban vártnál is hosszabb ideig fennállhat, várhatóan jövőre sem lesz kamatemelés - közölte.

Kifejtette, a jelentőségét vesztő alapkamat helyett a három hónapos bankközi referenciakamat (BUBOR) határozza meg a hitelfelvételi és betételhelyezési kondíciókat. A referencia-kamat szintje április közepén 0,15 százalék közelébe süllyedt, azóta lényegében stagnál, és véleményük szerint ezen a szinten maradhat a következő hónapokban - mutatott rá az Equilor elemzője.