Kamatdöntés - Londoni elemzők keddre MNB-kamattartást várnak, nem zárnak ki későbbi enyhítést

Gazdaság, 2014.09.22

Egyöntetűen a 2,10 százalékos alapkamat változatlanul hagyását jósolták londoni pénzügyi elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt, egyes citybeli elemzői vélemények szerint ugyanakkor bizonyos piaci kondíciók közepette még nyílhat mód későbbi enyhítésre.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint a magyar makrogazdasági kilátások nem sokat változtak a monetáris testület előző ülése óta, így a tanácsnak kevés oka lenne az alapkamat módosítására a keddi értekezleten.

A GS londoni elemzői közölték ugyanakkor, hogy látnak esélyt további MNB-kamatcsökkentésre még az idén. E véleményük főleg külső tényezőkre alapul, általánosságban arra, hogy nem terheli erőteljes piaci nyomás a feltörekvő térségi befektetési eszközöket, annak ellenére sem, hogy a piac készül az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris gazdaságélénkítő programjának befejeződésére. Európában pedig ehhez járulnak az eurójegybank (EKB) monetáris enyhítési lépései.

Ez utóbbiak kedvező hatással lehetnek a közép- és kelet-európai eszközök számára, és csökkenthetik a tőkekivonás kockázatát még a jelenleginél alacsonyabb MNB-alapkamat esetén is - vélekedtek a Goldman Sachs közgazdászai.

A ház szerint nem tenné ki indokolatlan kockázatnak a pénzügyi stabilitást, ha e kondíciók közepette az MNB marginális mértékben tovább csökkentené alapkamatát.

A Goldman Sachs elemzőinek alapeseti várakozása ugyanakkor továbbra is az, hogy a magyar jegybank az idei év végéig és 2015 egy részében változatlanul hagyja alapkamatát, majd fontolóra veszi a kamatemelést, legkorábban 2015 közepén, amikor az éves inflációs ütem várhatóan már megközelíti az MNB 3 százalékos középtávú célját.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szerint "első látásra úgy tűnt", hogy az EKB szeptemberi kamatcsökkentését követő MNB-kommentárok újabb magyar enyhítési mozgástérre utaltak, de a későbbi kommentárokból tisztázódott, hogy a magyar jegybank szerint az EKB lépéseinek nincs érdemi hatásuk a magyar monetáris politikára.

Az euróövezeti jegybank lépései inkább ellensúlyozhatják az esetleges kedvezőtlen piaci fejleményeket, elősegítve, hogy az MNB hosszabb ideig a jelenlegi szinten tarthassa alapkamatát - vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.

A cég közgazdászai hangsúlyozták: a maguk részéről nem látják indokoltnak a további MNB-kamatcsökkentést, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság aktivitási mutatói továbbra is meglepően erősek, és a teljes kosárra számolt infláció valamelyest az MNB által a harmadik negyedévre adott előrejelzés felett jár.

A JP Morgan elemzői is közölték ugyanakkor, hogy nem tartják kizártnak az MNB-kamatcsökkentések újrakezdését abban az esetben, ha a magyarországi infláció tartósan ismét lefelé ható meglepetésekkel szolgál, és ha a forinteszközöket terhelő kockázati felárak meredeken csökkennének.

A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászainak megítélése szerint azonban a monetáris tanács kommunikációja egyértelművé tette, hogy hosszú ideig nem lesz napirenden az MNB-alapkamat módosítása.

A makroháttér nem sokat változott az előző kamatdöntő ülés óta, és bár az EKB enyhítési lépéseket jelentett be - köztük eszközfedezetű értékpapírok vásárlásának elkezdését -, a forintra nehezedő folyamatos nyomás és a geopolitikai kockázatokból eredő bizonytalanság az EKB e lépéseinek hatását jórészt ellentételezi - vélekedtek a 4cast elemzői.

A ház szerint az MNB monetáris politikáját övező fő bizonytalansági tényező nem is annyira a kamatpolitikával kapcsolatos, hanem azzal, hogy a magyar jegybank milyen mértékben kapcsolódik be a devizaalapú hitelek átváltásának kormányzati terveibe. Erről egyelőre csak annyit tudni, hogy az MNB kész tartalékaiból segíteni az átváltást, de a jegybanki devizatartalék augusztus végén 34 milliárd euró volt, a rövid lejáratú külső adósságállomány pedig 28 milliárd euróra volt becsülhető 2013 végén, így ez korlátokat szab az MNB számára - fejtegették a 4cast elemzői.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai szerint az MNB alapkamatának hosszabb ideig tartó, valószínűsíthető változatlanságát indokolja, hogy a magyar gazdaságban továbbra is jelentős a kapacitásfelesleg. Ez pedig azt jelenti, hogy időbe telik, mire az egyébként élénk ütemű növekedés felhajtóerőt kezdene gyakorolni az inflációra.

Ebből a meggondolásból a ház londoni elemzői egészen 2015 késői szakaszáig változatlan MNB-alapkamattal számolnak, utána viszont 0,90 százalékpontnyi - vagyis a 3,00 százalékos alapkamat eléréséig tartó - kamatemelésre látnak mozgásteret.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!