Kamatot emelt a török jegybank
Gazdaság, 2018.09.13
A török jegybank a piaci várakozásokat meghaladó kamatemelést hajtott végre csütörtökön, a török líra erősödött.
A török jegybank 17,75 százalékról 24,00 százalékra emelte meg az egyhetes repokamatot, hogy kordában tartsa az inflációt és megfékezze a devizaválságot. A piac 22,00 százalékra számított.
A dollár árfolyama 6,45 líráról 6,05 lírára, az euró árfolyama 7,50 líráról 7,10 lírára csökkent. A dollár árfolyama az év elején 4,0 líra, az euró árfolyama 4,5 líra volt.
A forint a török kamatemeléssel párhuzamosan az euróval szemben 325,60-as jegyzésről 325,00-re, a dollárral szemben 280,10-ről 279,00-re erősödött.
A török jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében megismételte, hogy "az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra". Megerősítette azt is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az árstabilitás fenntartásának érdekében. A jegybank jelezte, határozottan fenntartja szigorú monetáris politikai irányvonalát addig, amíg az inflációs kilátások jelentősen nem javulnak.
Néhány órával a kamatemelés előtt Recep Tayyip Erdogan török államfő nyilvánosan ismét arról beszélt, hogy nem szabad kamatot emelni, éppen ellenkezőleg, meggyőződése, hogy csökkenteni kell a magas kamatokat. Azt fejtegette, hogy a magas infláció a hibás jegybanki intézkedések következménye, a devizaválságot pedig külföldi összeesküvés idézte elő.
Augusztusban már közel 15 éves csúcsra emelkedett az infláció: éves összevetésben 17,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A termelői árak éves összevetésben 32,13 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 6,60 százalékkal ugrottak meg augusztusban.
A török jegybankra hosszú ideje két irányból egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont a kormány azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.
A dollár árfolyama 6,45 líráról 6,05 lírára, az euró árfolyama 7,50 líráról 7,10 lírára csökkent. A dollár árfolyama az év elején 4,0 líra, az euró árfolyama 4,5 líra volt.
A forint a török kamatemeléssel párhuzamosan az euróval szemben 325,60-as jegyzésről 325,00-re, a dollárral szemben 280,10-ről 279,00-re erősödött.
A török jegybank monetáris tanácsa a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében megismételte, hogy "az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra". Megerősítette azt is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az árstabilitás fenntartásának érdekében. A jegybank jelezte, határozottan fenntartja szigorú monetáris politikai irányvonalát addig, amíg az inflációs kilátások jelentősen nem javulnak.
Néhány órával a kamatemelés előtt Recep Tayyip Erdogan török államfő nyilvánosan ismét arról beszélt, hogy nem szabad kamatot emelni, éppen ellenkezőleg, meggyőződése, hogy csökkenteni kell a magas kamatokat. Azt fejtegette, hogy a magas infláció a hibás jegybanki intézkedések következménye, a devizaválságot pedig külföldi összeesküvés idézte elő.
Augusztusban már közel 15 éves csúcsra emelkedett az infláció: éves összevetésben 17,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A termelői árak éves összevetésben 32,13 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 6,60 százalékkal ugrottak meg augusztusban.
A török jegybankra hosszú ideje két irányból egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont a kormány azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!