Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagja, így az MNB háttérelemzéseket készít, amelyeket a KT rendelkezésére bocsát, és az elemzések legfontosabb következtetéseit "Költségvetési jelentés" című kiadványban tárja a nyilvánosság elé.

Az MNB szakértői úgy látják, hogy egyes bevételek elmaradhatnak az előirányzattól, amit azonban ellensúlyoz, hogy az uniós programok felhasználását és a kifizetésekhez kapcsolódó állami önrészt alacsonyabbra becsülik, mint a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat (változatlan devizaárfolyamon) a GDP-arányos adósságráta érdemi, 2,6 százalékpontos csökkenésével számol 2019-ben, míg az MNB előrejelzése szerint a mérsékeltebb gazdasági növekedés mellett 2,2 százalékpontos csökkenés várható. Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága a 2017 végi 73,6 százalékról 2018-ben 72,5 százalék körüli szintre csökken, majd 2019 végére 70,3 százalékra mérséklődik a jegybank előrejelzése szerint. Ezzel az Alaptörvény adósságszabálya, ami a Költségvetési Tanács (KT) későbbi döntésének fókuszában lesz, várhatóan biztonsággal teljesül - szögezi le a jelentés.

A költségvetési javaslat 4,1 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése nagyobb a jegybank legfrissebb Inflációs jelentéshez készített prognózisában jelzett 3,5 százaléknál, és a piaci elemzők várakozását is felülmúlja, mert a bérek becsült növekedése 2018-ban enyhén, 2019-ben érdemben meghaladja az MNB prognózisát. Az MNB előrejelzése mintegy 3 százalékponttal alacsonyabb bértömeg-emelkedést és így alacsonyabb adóbevételeket tartalmaz, ezért a GDP arányában 0,3 százalékkal alacsonyabb bevételt vár mind a munkát, mind a fogyasztást terhelő adókból, így az MNB a GDP 0,6 százalékával kevesebb bevétellel számol a központi kormányzat szempontjából az előterjesztésnél.

Az MNB előrejelzése szerint az uniós források és belföldi önrész tényleges felhasználása 2019-ben elmaradhat a javaslat által várttól. Bár a júniusi Inflációs jelentéshez felhasznált előrejelzés szerint teljesülhet a forráskifizetésre vonatkozó 2000 milliárd forintos előirányzat, ugyanakkor a kifizetések szerkezetére és az előlegfelhasználás mértékére vonatkozó a kormányzattól eltérő várakozásaik miatt a források tényleges felhasználása elmaradhat a költségvetési törvényben szereplő értéktől. Az eltérő feltevések a GDP
nagyjából 0,4 százalékának megfelelő mértékben csökkentik az eredményszemléletű deficitet a törvényjavaslathoz képest.

Az elemzés kitér arra is, hogy a törvényjavaslat idei és jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzése is alacsonyabb az MNB prognózisánál, amelynek hátterében feltételezhetően elsősorban a különböző olajár-feltevések állnak.

A javaslatban szereplő 1,7 százalékos strukturális hiány nincs összhangban a középtávú költségvetési hiánycéllal, állapítja meg a jegybank elemzése, és az előterjesztés indoklását idézi, amely elismeri, hogy 2019-ben az 1,8 százalékos uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak 1,7 százalékos strukturális deficit feleltethető meg. Az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériuma és a Stabilitási törvény ezen nyugvó pontja alapján ugyanakkor a középtávú költségvetési cél eléréséhez a GDP 1,5 százalékával egyenlő strukturális hiány lenne a követelmény. Az eltéréssel kapcsolatban ugyanakkor a törvényjavaslat kiemeli, hogy a strukturális hiány 2019-ben közelít a 1,5 százalékos célhoz, és az eltérés minimálisra, a GDP 0,2 százalékpontjára csökken. Emellett a kormány azzal számol, hogy a 2019. évet követően a strukturális hiány már jobb lesz az elérendő 1,5 százaléknál.