A KT félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról. Véleményéről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét valamint a kormányt, értékelését az Országgyűlés honlapján közzéteszi.

A tanács közölte: a szeptember 18-i ülésén áttekintette a 2018. évi központi költségvetésről szóló törvény első fél évi végrehajtásának fő folyamatait, valamint az államadósság várható alakulását. Az értékelésnél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzését, megállapításait vette alapul, áttekintette a kutató-elemző intézetek valamint a nemzetközi szervezetek (EU, OECD, IMF) és más mértékadó piaci elemzők gazdasági elemzéseit, továbbá tekintetbe vette a 2018-2022-re vonatkozó konvergenciaprogramban foglaltakat.

A gazdaság teljesítménye 2018 első fél évében 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KT a 2018. első fél évi kedvező makrogazdasági folyamatok alapján úgy ítéli meg, hogy a gazdasági növekedés - az év egészében - a kormányzati várakozásoknak megfelelő, 4,3 százalék körüli lehet. A növekedést - a nagyobbrészt kedvező külső feltételek mellett - támogatja a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája, a reálbérek tartós és dinamikus emelkedése, és ezzel összefüggésben a háztartások tovább erősödő fogyasztása, az adó- és járulékcsökkentési politika, s az uniós források felhasználásának megelőlegezése. Továbbra is jelen vannak azok a veszélyt hordozó körülmények (olajár-emelkedés, Brexit-tárgyalások elhúzódása, protekcionista gazdaságpolitikák és a tömeges bevándorlásra visszavezethető feszültségek kezelésének következetlensége stb.), amelyek hatással lehetnek 2018-ban az ország gazdasági teljesítményére.

A 2,4 százalékos - az EU módszertana szerint számított - úgynevezett ESA hiánycélt teljesíthetőnek látja a KT - ennek számításánál az uniós támogatások megelőlegezését nem kell figyelembe venni, illetve el lehet hozzá bevételt számolni attól függően, hogy államháztartáson belüli vagy kívüli a kiadás -, az első félévi eredményszemléletű adatok a kiadások emelkedése ellenére a célnál alacsonyabb hiányt mutatnak. Mindemellett a tanács szerint a hiánycél eléréséhez szükség van a kiadások erőteljes kézben tartására, különösen a központi költségvetési szervek esetében.

Az éves pénzforgalmi hiánycél teljesíthetőségét illetően ugyanakkor számottevő kockázatot lát a tanács. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya az első fél évben 1421 milliárd forint volt, ami az előző év hasonló időszakánál 509,3 milliárd forinttal magasabb, és 60 milliárd forinttal meghaladja az éves előirányzatot is. A központi alrendszerben a költségvetési törvényben meghatározott pénzforgalmi szemléletű hiánycél a KT szerint csak abban az esetben lenne teljesíthető, ha a második fél évben felgyorsulna az uniós bevételek pénzforgalmi beérkezése és a kiadásoknál - különösen a költségvetési fejezeteknél - még szigorúbb lenne a pénzügyi kontroll. A dokumentum megállapítja, utoljára 2010-ben fordult elő, hogy a pénzforgalmi hiány az első fél évben túlszárnyalta az egész évre tervezettet.

Bevételi oldalról ennek legfőbb oka, hogy az uniós program bevételeiben az időarányos teljesüléshez képest közel 800 milliárd forintos elmaradás van, emellett egyes közvetlen bevételek (kiemelten a társasági adó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó bevételek) teljesülése is elmaradt az időarányostól, míg a kiadási oldalon döntően a költségvetési szervek kiadásainál és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál tapasztalt, az időarányost 10 százalékponttal meghaladó teljesítés okozta. Utóbbit jelentős részben az előző évi maradványok felhasználása tette lehetővé.

A bruttó államadósság 2017 végén a GDP 73,6 százalékát, míg a 2018. első fél évének végén 74,5 százalékát tette ki, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Az adósságráta évközi ingadozása a szokásos folyamatoknak megfelelő volt, és elsősorban az első hat hónapban kialakult magas pénzforgalmi hiány okozta. A második fél évben alacsonyabb pénzforgalmi hiány várható, ami támogatja az adósságráta csökkenését. A 2018-2022-es konvergenciaprogram célkitűzése 2018 végére a 73,2 százalékos adósságráta elérése.

A tanács úgy látja, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke - elsősorban az erőteljes gazdasági növekedésből fakadóan - az alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározott előírásoknak megfelelően csökkenhet, és az uniós módszertan szerint számított GDP-arányos államadósság év végére becsült mértéke várhatóan teljesíti az úgynevezett egyhuszados szabályt is. (Az adósságrátát évente átlagosan - három év átlagában - a 60 százalék feletti rész 1/20 részével, vagy másként 5 százalékával szükséges csökkenteni.)

Hozzáteszik, a magas pénzforgalmi hiány - a kedvező gazdasági körülmények ellenére - lassítja az államadósság-ráta csökkenését. A KT szerint a tervezett pénzforgalmi hiány teljesülése az adósságráta számottevő, az előírásokat meghaladó csökkenésével járna, a nagyobb mértékű csökkenés pedig tartalékot jelentene a későbbi évekre egy esetleges negatív külső sokk kezelésére.