Hozzátette: a pénzügyi kilátások stabilak, a bankszektorból nem vonnak ki tőkét, az államadósság aránya csökken és a finanszírozási költségek is kedvezően alakulnak.

Kovács Árpád szerint, ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme meghaladja a 2 százalékot, akkor már kizárható az államadósság növekedése, márpedig Magyarország ezt a két százalékos mértéket európai uniós források nélkül, átlagos körülmények között is évről évre képes elérni.

A vámszakmai napon Kovács Árpád kitért arra, hogy a költségvetésen belül csökkennek a vámok és a vámjellegű befizetések. A vámellenőrzések és a kiszabott bírságok száma és összege is csökken. Az Európai Unióból Magyarországra irányuló import 2010-ben 68 százalék volt, tavaly 78 százalék körüli, az Ázsiából érkező import viszont 11 százalékról 7 százalékra csökkent.

Molnár Tamás vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár a kormány által idén nyáron elfogadott NAV 2.0 stratégiáról és cselekvési tervről beszélt. Ezt a cselekvési tervet az adótudatosság és az adómorál, az informatikai rendszer átalakítása, az aktív humántőke felhasználása, valamint a külső és a belső tőke reformja jellemzi, így a NAV egy modernizált, informatikailag jobban támogatott és az ügyfelekkel folyamatosan kommunikáló szervezetté alakul.

Hangsúlyozta: az adótudatosság és az adómorál javításához a gazdasági szereplőknek is változniuk kell. Reményét fejezte ki, hogy a kedvező gazdasági környezet is segít majd a szemlélet átalakulásában.

Az aktív humántőke kihasználásáról azt mondta, hogy annak a passzív részét ismerik, mert létszámstop van a NAV-nál két éve, emellett nem képeznek vámügyintézőket sem.

Beszélt arról is, hogy 2018. január 1-jétől a NAV felügyelete alá kerül valamennyi kormányhivatal, önkormányzat, kormányzati és állami szerv által keletkezett végrehajtás, legyen ez egy fakivágás kikényszerítése, vagy egy gyermekláthatás kikényszerítése. Ez óriás feladat a NAV-nak, de képes ennek a feladatnak a végrehajtására - hangsúlyozta.