A nemzetközi hitelminősítő az eddigi "AA mínusz"-ról egy fokozattal "A plusz"-ra rontotta Kína hosszú futamidejű államadósságának besorolását, valamint az átutalási és konvertibilitási kockázat megítélését.

A rövid lejáratú szuverén kötelezettségek osztályzatát a cég "A-1 plusz"-ról szintén egy fokozattal "A-1"-re minősítette vissza.

Az új hosszú távú besorolás kilátása stabil.

A Standard & Poor's a leminősítéshez fűzött indoklásban kiemelte, hogy a betéti intézmények követelésállománya az állami szektoron kívüli rezidens adósokkal szemben 2009 óta gyors - gyakran az adósok jövedelememelkedését meghaladó - ütemben nőtt. Bár ez a folyamat hozzájárult a reálértéken számolt hazai össztermék (GDP) erőteljes növekedéséhez és a befektetési eszközök árfolyamának erősödéséhez, valamelyes mértékben gyengítette ugyanakkor a pénzügyi stabilitást - áll a hitelminősítő elemzésében.

Májusban egy másik nagy hitelminősítő, a Moody's Investors Service is rontotta a kínai besorolásokat, "Aa3"-ról egy fokozattal "A1"-re csökkentve a hosszú távú kínai osztályzatot. A Moody's is arra hivatkozott indoklásában, hogy Kína pénzügyi ereje várhatóan romlani kezd a gazdaságban felhalmozódott és valószínűleg tovább növekvő adósságtömeg terhe alatt.

A Moody's májusi és a Standard & Poor's csütörtöki leminősítése nyomán a kínai államadós-besorolások mindhárom globális hitelminősítőnél azonos szinten vannak: az S&P és a Moody's ugyanolyan osztályzatot tart érvényben Kínára, mint a Fitch Ratings. A kínai szuverén kötelezettségeket mindhárom cég továbbra is az elsőrendű befektetési kategóriában tartja nyilván.

A Standard & Poor's a csütörtöki osztályzatrontáshoz fűzött értékelésében kiemelte: bár a kínai kormány mind nagyobb erőfeszítéseket tesz a vállalati szektor eladósodási folyamatának kordában tartására, ami középtávon stabilizálhatja a pénzügyi kockázatokat, a cég azonban a következő két-három évre is olyan ütemű hitelkiáramlás-növekményt valószínűsít, amely fokozatosan növelni fogja a pénzügyi kockázatokat.

A Standard & Poor's hangsúlyozza azonban, hogy a kínai gazdaságban legalább 2020 végéig továbbra is erőteljes, éves átlagban 5,8 százalékos vagy ezt meghaladó növekedési ütemmel számol. A cég előrejelzése szerint az egy főre jutó hazai össztermék 2019-ben átlépi a 10 ezer dollárt az idei évre várt 8300 dollár után.

Más nagy londoni házak hosszabb távú előrejelzései szerint a következő évtized végére a kínai gazdaság a legnagyobb lesz a világon a dollárban számolt nominális hazai össztermék alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Államokat.

A City egyik legtekintélyesebb gazdasági-üzleti elemzőcége, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden évben összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).

Az idei WELT-listához fűzött elemzésükben a ház szakértői közölték: azzal számolnak, hogy 2029-ben az Egyesült Államok és Kína helyet cserél a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén, és Kína 2030-ban már jelentős előnnyel vezeti majd a világ legnagyobb gazdaságainak mezőnyét.

A CEBR közgazdászainak jelenlegi számítási modellje alapján a kínai GDP-érték abban az évben 35 294 milliárd dollár, az amerikai hazai össztermék 32 505 milliárd dollár lesz.