Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza a magyar, a cseh és lengyel hazai össztermék (GDP) első negyedévi növekedési adatait kommentálva közölte: a cég súlyozott számítási módszertana szerint a három gazdaság együttes növekedési üteme 4,8 százalék volt éves összevetésben 2018 első három hónapjában, gyakorlatilag azonos a tavalyi utolsó negyedév ugyanígy kiszámolt, 4,7 százalékos regionális növekedési átlagával.

Carson szerint a részletes adatokból kiolvasható, hogy a lakossági fogyasztás erőteljes szinten stabilizálódott a közép-európai EU-gazdaságokban, a háztartásokat segítette a gyors bérnövekedés és az alacsony infláció, Magyarországon pedig ehhez az áprilisi választások előtti időszak költségvetési ösztönzése is társult.

Mindemellett regionális szinten az ipari beruházási tevékenység is élénkült, 2014 második negyedéve óta a leggyorsabb ütemben.

A Capital Economics londoni elemzője kiemelte, hogy a három gazdaság kapacitás-kihasználtsági rátái az elmúlt években meredeken növekedtek, és az ipari beruházások élénkülése részben arra utal, hogy a vállalatok kapacitásbővítő beruházásokba kezdtek, kihasználva a kedvező hitelkondíciókat.

Carson hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az exportnövekedés üteme jelentősen lassult az első negyedévben, mivel a német ipari aktivitás gyengeségét a térség egészében megérezték az exportorientált feldolgozóipari szektorok.

A közép-európai EU-gazdaságokban azonban az importnövekedés jóval kevésbé markánsan lassult, mint az exportnövekedés, és emiatt a nettó külkereskedelmi mérleg nagyobb visszahúzó erővel hatott a GDP-növekedésre az idei első negyedévben, mint a tavalyi utolsó három hónapban.

A közép-európai EU-gazdaságok exportja általában importintenzív, vagyis rendszerint erőteljes a korreláció az export és az import növekedési üteme között. Ennek figyelembevételével a gyengülő exportnövekedés közepette mért viszonylagosan erős importteljesítmény azt mutatja, hogy ezekben a gazdaságokban az erőteljes hazai fogyasztás is kezd átszűrődni az importadatokba - fejtegette a Capital Economics londoni közgazdásza.

Carson szerint mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a három közép-európai EU-gazdaság működése egyre inkább túlterjed saját termelési kapacitásainak korlátain, és ebből arra lehet következtetni, hogy az importnövekedés üteme a továbbiakban is erőteljes marad.

Ehhez járul a cég azon várakozása, hogy a német gazdaság növekedési teljesítménye az idén elmarad a tavalyitól. Mindezt egybevetve a ház azzal számol, hogy a három közép-európai EU-gazdaság növekedése 2018 második felétől lassulni kezd.

Más nagy londoni házak is valamelyest lassuló, ugyanakkor változatlanul robusztus növekedésre számítanak.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja az európai feltörekvő piacok kilátásairól összeállított legfrissebb előrejelzésében közölte: a magyar gazdaság erőteljes tavalyi évzáró teljesítménye és "vegyesebb" idei évkezdete összességében magasabb növekedési előrejelzést indokol a ház által 2017 végén kidolgozott előző prognózisnál.

A Morgan Stanley londoni elemzői ennek alapján az eddigi 3,5 százalékról 3,9 százalékra javították a magyar hazai össztermék idei egész éves növekedésére adott előrejelzésüket, 2019-re pedig a 3,2 százalékos növekedést valószínűsítő korábbi becslésük helyett 3,3 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.

A ház véleménye szerint a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóereje változatlanul a hazai kereslet lesz, tekintettel a fogyasztást támogató munkapiaci helyzetre, az alacsony kamatokra, az expanzív költségvetési politikára és az EU-folyósításokra.