A testület alakuló ülésén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a tanács munkájának eredményeit beépítik a hamarosan elkészülő új Nemzeti Energiastratégiába. A testület munkacsoportjai a résztevők tapasztalatai és javaslatai alapján vizsgálni fogják az energiacsökkentést, a rendszerirányítási rendszereket és villamosenergia-tárolási lehetőségeket, az energiaforrásokat és áramtermelést, a hálózatfejlesztést, valamint a fogyasztói igényeket - ismertette a tárcavezető.

A testület működésében koordinációs tevékenységet lát el a Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyért felelős államtitkársága, amelyet a miniszter azzal indokolt, hogy a tárcához tartozik minden olyan terület, amely az innovációhoz kapcsolódik, így a gazdaságfejlesztés, a fenntarthatóság, klíma- és közlekedéspolitika, az infokommunikáció, és a logisztika mellett az energiapolitika. A tárcavezető megjegyezte, hogy a Nemzeti Energiastratégia része a második Nemzeti éghajlatváltozási stratégiának, amelynek országgyűlési vitája is kedden indult. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter üdvözölte a tanács felállítását, amelynek keretében az ágazat szereplői, a vállalatok, szolgáltatók, hatóságok, a szakmai és tudományos partnerek nem csupán napi szintű, hanem hosszú távú kérdésekben is rendszeresen egyeztethetnek. Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter is sürgette a hosszú távú, átfogó szakmai programok megalkotását. A tanács megalakulása fontos lépés ezen a területen is, sok más állam ebben Magyarország előtt jár - jelezte. Kádár Andrea, az ITM energiaügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a 2011-es energiastratégiában megfogalmazott kérdések mára eldőltek, a helyükre lépő új kihívások integrált, hosszú távra szóló, innovációs szempontú és minden területet átfogó tervezést igényelnek. A fejlesztések legfontosabb céljának a rugalmasságot nevezte, a legfontosabb kihívások között pedig a kiserőművek integrációját, az innovatív energiatárolási lehetőségeket, a fogyasztói igények változását és a radioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezését, kezelését és feldolgozását említette. A korszerű, megújuló energiára és atomenergiára épülő áramellátás a gazdaság fejlődéséhez és versenyképességéhez, a közlekedés átalakításához és a klímavédelemhez is hozzájárul - emelte ki. Ifj. Chikán Attila, az Alteo Group energetikai szolgáltató vezérigazgatója az időjárásfüggő áramtermelők integrációját sürgette. Rámutatott, hogy az időjárási előrejelzések javításával javulhatna a menetrendezhetőség, nőhetne a villamosenergia-rendszerbe integrálható nap- és szélerőművek eszközök száma. Mivel a következő 5-10 évben a földgáznak még fontos szerepe lesz az energiaellátásban, ezért annak hatékony felhasználásáról is gondoskodni kell - tette hozzá. Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese a szűkülő energiaforrások átgondoltabb felhasználását, valamint a műszaki felsőoktatás és az ipar együttműködését szorgalmazta az új típusú villamosenergia-rendszerek kialakításában. Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke az energiafelhasználást csökkentő megoldások alkalmazását javasolta a tervezésben és üzemeltetésben. Javasolta egyúttal, hogy a tanács foglalkozzon a panelépületek felújítására korábban kidolgozott szakmai anyagokkal is. Kóbor György, a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója az energiaszektor átalakulásának gyorsaságát jellemezve úgy fogalmazott: ami ma innováció, az holnap termék. Az egymás után születő fejlesztések rendkívüli gyorsasággal válnak tömegtermékké, széles körben használt alkalmazássá - hívta fel a figyelmet.