Veres István közölte: a rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, 2018-ig nem változott. Ezt a tendenciát megtörve, az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, megtízszerezve az állományát. 2021-ben további 63 tonna aranyat vásárolt, amellyel az aranytartalék 94,5 tonnára nőtt.

Az igazgató rámutatott: az MNB az aranytartalék bővítésével évekkel előzte meg nemcsak a nemzetközi trendet, de a régiós - a lengyel és a cseh - jegybankot is, amely csak 2023-ban jelentette be saját vásárlási programját. Magyarország továbbra is tartja az első helyét az egy főre jutó aranytartalék nagyságát tekintve a régióban 0,32 unciával. A második Lengyelország (0,30 uncia), a harmadik és negyedik Bulgária és Szerbia (0,20-0,20 uncia).

Kifejtette: a jegybankok világszerte növelik aranytartalékaikat a bizonytalanságok évtizedében, aranykeresletük 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött 1082 tonnával. A koronavírus-járvány kitörését követően, 2020-ban, de különösen 2022 februárjától, az orosz-ukrán háború kezdetétől számítva a globális gazdasági folyamatokat bizonytalanság, a nemzetközi piacokat pedig fokozódó volatilitás jellemzi. Tavaly 1037 tonnát tettek ki a jegybanki vásárlások, miközben az arany iránti teljes globális kereslet 4899 tonnával új történelmi rekordot ért el.