A német iparvállalatok szövetségének (BDI) közleménye szerint "minden önkényes letartóztatás, minden önkényes lista és minden szóbeli támadás tovább távolítja Törökországot az Európai Uniótól".

A német vállalkozások "helyben, és nagyon pontosan" figyelemmel követik a törökországi fejleményeket, és tevékenységük folytatásához "stabil környezetre van szükségük", szemben a mostani, "egyre ingatagabb" helyzettel.

A BDI közleményében szereplő "önkényes lista" a Die Zeit című hetilap csütörtöki beszámolója szerint egy összeállítás a török megítélés szerint a puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát támogató német vállalatokról. A német szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) átadott listán szerepel a többi között a Daimler autógyártó óriásvállalat és a világ legnagyobb vegyipari cége, a BASF.

A BKA további felvilágosítást kért a török féltől, egyelőre nem kapott választ. Berlini kormányzati körökben abszurdnak és nevetségesnek nevezik Ankara "feketelistáját", de az érintett vállalkozásoknak támadhatnak kellemetlenségei az ügyből, akár bojkottot is hirdethetnek ellenük Törökországban - írta a Die Zeit.

A külkereskedelmi vállalatok szövetsége (BGA) szerint súlyos bizalomvesztés jellemzi a német-török gazdasági kapcsolatokat. Számos német cég felfüggesztette beruházási terveit, és a Törökországba irányuló export jelentős visszaesésével kell számolni. A helyzet ilyen mértékű elmérgesedését "el sem tudtuk volna képzelni" - nyilatkozott a BGA szóvivője, hozzátéve, hogy a kapcsolatok romlása "keserű" mindenkinek.

Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint a tavaly júliusi puccskísérlet óta nagymértékben elbizonytalanodtak a Törökországban tevékenykedő vagy törökországi piaci belépést mérlegelő német vállalkozások. A jelenlegi környezetben "nehezen képzelhető el, hogy német cégek újabb beruházásokat kezdjenek Törökországban" - idézték hírportálok Volker Treiert, a DIHK külgazdasági területért felelős vezetőjét.

A berlini vezetés csütörtökön irányváltást jelentett be a német-török kormányzati kapcsolatokban. Sigmar Gabriel külügyminiszter a többi között elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.

Ez a török gazdaság egyik legfontosabb ágazatát, a turizmust érintheti hátrányosan; a külügyminisztérium kimutatása szerint már tavaly is mintegy 30 százalékkal csökkent a Törökországba látogató németek száma - az egy évvel korábbi 5,58 millióról 3,9 millióra -, de még így is Németországból érkezett a legtöbb turista Törökországba.

Németország a beruházásokat és a kereskedelmi kapcsolatokat tekintve is Törökország legfontosabb partnerei közé tartozik. Német cégek 1980 óta 13,3 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat Törökországban, ezzel Németország a második helyen áll Hollandia után.

Azonban - az EY nemzetközi vállalati tanácsadó társaság adatai szerint - a folyamatban lévő beruházási projektek száma tavaly 26-ra csökkent az egy évvel korábbi 31-ről.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly még éves szinten 4 százalékkal újabb történelmi csúcsra, 37,3 milliárd euróra emelkedett. Azonban az idén visszaesés kezdődött, a január-májusi időszakban a Törökországba irányuló német export az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékkal 8,6 milliárd euróra csökkent, miközben a német kivitel valamennyi piacot együttvéve több mint 7 százalékkal bővült.

Mindez főleg Törökországnak lehet káros. A német külkereskedelem nem inog meg, ha kiesik a török piac, mert oda az export mindössze 1,6 százaléka irányul - mutatott rá a Volker Treier.

A DIHK szakértője hangsúlyozta, hogy Törökország a német kapcsolatok romlása révén "a saját húsába vág". A feltörekvő török gazdaság "modernizációja és az ország fejlődése így igen nehézzé válhat" - mondta Treier, hozzátéve, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom az idén akár 10 százalékkal is csökkenhet.